Zsoltárok 101

1 Dávidtól. Zsoltár. Szeretetet és jogot hadd énekelek, neked, Örökkévaló, hadd zengek.

Zaburi mar Daudi. Abiro wer nikech herani gi berni; in ema abiro weroni wend pak, yaye Jehova Nyasaye.

2 Hadd ügyelek gáncstalan útra – mikor jösz majd hozzám? Járni fogok szívem gáncstalanságában az én házamban.

Abiro neno ni aritora mondo ngimana obed malongʼo chuth, ibiro biro ira karangʼo? Abiro dak e oda gi chuny malongʼo chuth.

3 Nem tartok szemeim előtt alávaló dolgot; elpártolást elkövetni, azt gyűlölöm, rám ne ragadjon.

Ok abi yie neno gimoro amora mochido gi wengena. Achayo timbe joma chunygi richo; gik maricho ok adwar winjo kata gi ita.

4 Ferde szív távozzék tőlem, rosszról ne tudjak;

Ok anabed gi paro mochido; bende kata paro mar timo richo ok anapar.

5 ki titkon megszólja felebarátját, azt megsemmisítem, a büszke szeműt és telhetetlen szívűt, azt nem viselem el.

Ngʼato angʼata makuodho nyawadgi lingʼ-lingʼ abiro kwero mi lingʼ; ngʼato angʼata ma wangʼe tek kendo ma sungore gie chunye, ok anyal betgo amingʼa.

6 Szemeimet az ország híveire vetem, hogy velem lakjanak; ki gáncstalan úton jár, az szolgáljon engem.

Joma jo-adiera ema abiro keto wengena kuomgi; gin ema abiro yie dak kodgi; ngʼat ma wuodhe oriere tir ema biro tiyona.

7 Ne lakjék az én házamban csalárdságot tevő, hazugságokat beszélő ne álljon meg szemeim előtt.

Ok abi yiene ngʼama ohero miriambo mondo odag e oda; ngʼat moro amora mawacho miriambo ok nochungʼ e nyima.

8 Reggelenként megsemmisítem mind az ország gonoszait, hogy kiirtsam az Örökkévaló városából azokat, kik jogtalant tesznek.

Okinyi kokinyi abiro tieko joma timbegi richo modak e piny. Abiro nego ngʼato angʼata matimo richo ka agologi e dala mar Jehova Nyasaye.