Zsoltárok 101

1 Dávidtól. Zsoltár. Szeretetet és jogot hadd énekelek, neked, Örökkévaló, hadd zengek.

Af David. En Salme. Om Naade og Ret vil jeg synge, dig vil jeg lovsynge, Herre.

2 Hadd ügyelek gáncstalan útra – mikor jösz majd hozzám? Járni fogok szívem gáncstalanságában az én házamban.

Jeg vil agte paa uskyldiges Vej, naar den viser sig for mig, vandre i Hjertets Uskyld bag Hjemmets Vægge,

3 Nem tartok szemeim előtt alávaló dolgot; elpártolást elkövetni, azt gyűlölöm, rám ne ragadjon.

paa Niddingsdaad lader jeg aldrig mit Øje hvile. Jeg hader den, der gør ondt, han er ej i mit Følge;

4 Ferde szív távozzék tőlem, rosszról ne tudjak;

det falske Hjerte maa holde sig fra mig, den onde kender jeg ikke;

5 ki titkon megszólja felebarátját, azt megsemmisítem, a büszke szeműt és telhetetlen szívűt, azt nem viselem el.

den, der sværter sin Næste, udrydder jeg; den opblæste og den hovmodige taaler jeg ikke.

6 Szemeimet az ország híveire vetem, hogy velem lakjanak; ki gáncstalan úton jár, az szolgáljon engem.

Til Landets trofaste søger mit Øje, hos mig skal de bo; den, der vandrer uskyldiges Vej, skal være min Tjener;

7 Ne lakjék az én házamban csalárdságot tevő, hazugságokat beszélő ne álljon meg szemeim előtt.

ingen, der øver Svig, skal bo i mit Hus, ingen, som farer med Løgn, bestaa for mit Øje.

8 Reggelenként megsemmisítem mind az ország gonoszait, hogy kiirtsam az Örökkévaló városából azokat, kik jogtalant tesznek.

Alle Landets gudløse gør jeg til intet hver Morgen for at udrydde alle Udaadsmænd af HERRENS By.