< Zsoltárok 10 >
1 Miért, Örökkévaló, állsz távolban, elhúzódol az inség idejében?
Why do you stand far off, LORD? Why do you hide yourself in times of trouble?
2 A gonoszok gőgje által ég a szegény; fogassanak el a fondorlatokban, melyeket kigondoltak.
In arrogance, the wicked hunt down the weak. They are caught in the schemes that they devise.
3 Mert dicsekedett a gonosz lelkének vágyával, s a nyerészkedő áldotta, káromolta az Örökkévalót.
For the wicked boasts of his heart’s cravings. He blesses the greedy and condemns the LORD.
4 A gonosz – gőgje szerint: Nem kér számon, nincs Isten – mind az ő gondolatai.
The wicked, in the pride of his face, has no room in his thoughts for God.
5 Sikerülnek az útjai minden időben; magasan vannak ítéleteid, messze tőle; mind a szorongatói – mibe sem veszi.
His ways are prosperous at all times. He is arrogant, and your laws are far from his sight. As for all his adversaries, he sneers at them.
6 Azt mondta szivében: Nem tántorodom, nemzedékre meg nemzedékre nem leszek bajban!
He says in his heart, “I shall not be shaken. For generations I shall have no trouble.”
7 Átokkal tele a szája, meg csalásokkal és elnyomással, nyelve alatt baj és jogtalanság.
His mouth is full of cursing, deceit, and oppression. Under his tongue is mischief and iniquity.
8 Ott ül tanyáknak lelőkelyén, hogy rejtekben ölje meg az ártatlant, szemei a nyomorúságost kémlelik.
He lies in wait near the villages. From ambushes, he murders the innocent. His eyes are secretly set against the helpless.
9 Leselkedik a rejtekben, mint oroszlán a sűrűjében; leselkedik, hogy megragadja a szegényt; megragadja a szegényt, midőn hálójába húzza.
He lurks in secret as a lion in his ambush. He lies in wait to catch the helpless. He catches the helpless when he draws him in his net.
10 Lehajlik, leguggol, és ereje által elesnek a nyomorúságosak.
The helpless are crushed. They collapse. They fall under his strength.
11 Azt mondta szívében: Elfelejtette Isten, elrejtette arczát, nem látta soha.
He says in his heart, “God has forgotten. He hides his face. He will never see it.”
12 Kelj föl, Örökkévaló, Isten, emeld föl kezedet, ne felejtkezzél meg az alázatosakról!
Arise, LORD! God, lift up your hand! Don’t forget the helpless.
13 Miért káromolta Istent a gonosz, azt mondta szívében: nem kérsz számon?
Why does the wicked person condemn God, and say in his heart, “God won’t call me into account”?
14 Láttad! Mert te nézed a bajt és a bosszantást, hogy kezedbe vegyed; reád hagyja magát a nyomorúságos, árvának te vagy segítője.
But you do see trouble and grief. You consider it to take it into your hand. You help the victim and the fatherless.
15 Törd meg karját a gonosznak, a rossznak keressed gonoszságát, ne találjad.
Break the arm of the wicked. As for the evil man, seek out his wickedness until you find none.
16 Az Örökkévaló király mindörökre, országából kivesznek a nemzetek.
The LORD is King forever and ever! The nations will perish out of his land.
17 Az alázatosak vágyát meghallottad, Örökkévaló, megszilárdítod szívüket, figyelteted füledet;
LORD, you have heard the desire of the humble. You will prepare their heart. You will cause your ear to hear,
18 hogy jogát szerezzed árvának és elnyomottnak, hogy többé már ne erőszakoskodjék a földi halandó.
to judge the fatherless and the oppressed, that man who is of the earth may terrify no more.