Zsoltárok 10
1 Miért, Örökkévaló, állsz távolban, elhúzódol az inség idejében?
Why, YHWH, do You stand at a distance? Do You hide in times of adversity?
2 A gonoszok gőgje által ég a szegény; fogassanak el a fondorlatokban, melyeket kigondoltak.
Through the pride of the wicked, Is the poor inflamed, They are caught in schemes that they devised.
3 Mert dicsekedett a gonosz lelkének vágyával, s a nyerészkedő áldotta, káromolta az Örökkévalót.
Because the wicked has boasted Of the desire of his soul, And he has blessed a dishonest gainer, He has despised YHWH.
4 A gonosz – gőgje szerint: Nem kér számon, nincs Isten – mind az ő gondolatai.
The wicked does not inquire according to the height of his face. “There is no God!” [are] all his schemes.
5 Sikerülnek az útjai minden időben; magasan vannak ítéleteid, messze tőle; mind a szorongatói – mibe sem veszi.
His ways writhe at all times, Your judgments [are] on high before him, All his adversaries—he puffs at them.
6 Azt mondta szivében: Nem tántorodom, nemzedékre meg nemzedékre nem leszek bajban!
He has said in his heart, “I am not moved, [And am] not in calamity to generation and generation.”
7 Átokkal tele a szája, meg csalásokkal és elnyomással, nyelve alatt baj és jogtalanság.
His mouth is full of oaths, And deceits, and fraud: Under his tongue [is] perverseness and iniquity,
8 Ott ül tanyáknak lelőkelyén, hogy rejtekben ölje meg az ártatlant, szemei a nyomorúságost kémlelik.
He sits in an ambush of the villages, He slays the innocent in secret places. His eyes secretly watch for the afflicted,
9 Leselkedik a rejtekben, mint oroszlán a sűrűjében; leselkedik, hogy megragadja a szegényt; megragadja a szegényt, midőn hálójába húzza.
He lies in wait in a secret place, as a lion in a covert. He lies in wait to catch the poor, He catches the poor, drawing him into his net.
10 Lehajlik, leguggol, és ereje által elesnek a nyomorúságosak.
He is bruised—he bows down, The afflicted has fallen by his mighty ones.
11 Azt mondta szívében: Elfelejtette Isten, elrejtette arczát, nem látta soha.
He said in his heart, “God has forgotten, He has hid His face, He has never seen.”
12 Kelj föl, Örökkévaló, Isten, emeld föl kezedet, ne felejtkezzél meg az alázatosakról!
Arise, O YHWH! O God, lift up Your hand! Do not forget the humble.
13 Miért káromolta Istent a gonosz, azt mondta szívében: nem kérsz számon?
Why has the wicked despised God? He has said in his heart, “It is not required.”
14 Láttad! Mert te nézed a bajt és a bosszantást, hogy kezedbe vegyed; reád hagyja magát a nyomorúságos, árvának te vagy segítője.
You have seen, For You behold perverseness and anger; By giving into Your hand, The afflicted leave [it] on You, You have been a helper of the fatherless.
15 Törd meg karját a gonosznak, a rossznak keressed gonoszságát, ne találjad.
Break the arm of the wicked and the evil, Seek out his wickedness, find none;
16 Az Örökkévaló király mindörökre, országából kivesznek a nemzetek.
YHWH [is] King for all time and forever, The nations have perished out of His land!
17 Az alázatosak vágyát meghallottad, Örökkévaló, megszilárdítod szívüket, figyelteted füledet;
You have heard the desire of the humble, O YHWH. You prepare their heart; You cause Your ear to attend,
18 hogy jogát szerezzed árvának és elnyomottnak, hogy többé már ne erőszakoskodjék a földi halandó.
To judge the fatherless and bruised: He adds no more to oppress—man of the earth!
