Példabeszédek 1
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
Ordsprog av Salomo, Davids sønn, Israels konge.
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
Av dem kan en lære visdom og tukt og å skjønne forstandige ord;
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
av dem kan en motta tukt til klokskap og lære rettferdighet og rett og rettvishet;
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
de kan gi de enfoldige klokskap, de unge kunnskap og tenksomhet.
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
Den vise skal høre på dem og gå frem i lærdom, og den forstandige vinne evne til å leve rett.
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
Av dem kan en lære å forstå ordsprog og billedtale, vismenns ord og deres gåter.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
Å frykte Herren er begynnelsen til kunnskap; visdom og tukt foraktes av dårer.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Hør, min sønn, på din fars tilrettevisning og forlat ikke din mors lære!
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
For de er en fager krans for ditt hode og kjeder om din hals.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
Min sønn! Når syndere lokker dig, da samtykk ikke!
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
Når de sier: Kom med oss! Vi vil lure efter blod, sette feller for de uskyldige uten grunn;
vi vil sluke dem levende som dødsriket, med hud og hår, likesom det sluker dem som farer ned i graven; (Sheol h7585)
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
vi vil finne alle slags kostelig gods, fylle våre hus med rov;
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
du skal få kaste lodd om det med oss, vi skal alle ha samme pung -
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
slå da ikke følge med dem, min sønn, hold din fot borte fra deres sti!
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
For deres føtter haster til det onde, og de er snare til å utøse blod;
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
til ingen nytte blir garnet utspent så alle fuglene ser det;
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
de lurer efter sitt eget blod, de setter feller for sig selv.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
Så går det hver den som søker urettferdig vinning; den tar livet av sine egne herrer.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
Visdommen roper høit på gaten, den lar sin røst høre på torvene;
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
på hjørnet av larmfylte gater roper den, ved portinngangene, rundt omkring i byen taler den og sier:
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
Hvor lenge vil I uforstandige elske uforstand og spotterne ha lyst til spott og dårene hate kunnskap?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Vend om og gi akt på min tilrettevisning! Da vil jeg la min ånd velle frem for eder, jeg vil kunngjøre eder mine ord.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Fordi jeg ropte, og I ikke vilde høre, fordi jeg rakte ut min hånd, og ingen gav akt,
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
fordi I forsmådde alle mine råd og ikke vilde vite av min tilrettevisning,
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
så vil også jeg le når ulykken rammer eder, jeg vil spotte når det kommer som I reddes for,
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
når det I reddes for, kommer som et uvær, og eders ulykke farer frem som en stormvind, når trengsel og nød kommer over eder.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Da skal de kalle på mig, men jeg svarer ikke; de skal søke mig, men ikke finne mig.
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
Fordi de hatet kunnskap og ikke vilde frykte Herren,
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
fordi de ikke vilde vite av mitt råd og foraktet all min tilrettevisning,
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
derfor skal de ete frukten av sine gjerninger, og av sine onde råd skal de mettes.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
For de uforstandiges selvrådighet dreper dem, og dårenes trygghet ødelegger dem;
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
men den som hører på mig, skal bo trygt og leve i ro uten frykt for ulykke.
