< Példabeszédek 1 >

1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
The proverbs of Solomon, son of David, King of Israel:
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
For the knowledge of wisdom and correction, for discerning the sayings of intelligence;
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
For receiving the correction of prudence, righteousness and justice, and equity;
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
For giving To the simple shrewdness, To the young man, knowledge and discretion.
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
A wise man, will hear, and will increase learning, and a, discreet man, wise counsels, will acquire,
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
By gaining discernment of proverb, and satire, the words of the wise, and their dark sayings.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
The reverence of Yahweh, is the beginning of knowledge, Wisdom and correction, the foolish have despised.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Hear, my son, the correction of thy father, and do not reject the instruction of thy mother;
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
For, a wreath of beauty, shall they be to thy head, and chains of ornament, to thy neck.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
My son, if sinners entice thee, do not consent.
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
If they say—Come with us, —Let us lie in wait for blood, Let us watch in secret for him who is needlessly innocent;
12 nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
Let us engulf them, like hades, alive, While in health, like them who are going down to the pit; (Sheol h7585)
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
All costly substance, shall we find, We shall fill our houses with spoil;
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
Thy lot, shalt thou cast into our midst, One purse, shall there be, for us all.
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
My son, do not walk in the way with them, Withhold thy foot from their path.
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
For, their feet, to mischief, do run, and haste to the shedding of blood.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
Surely, in vain, is spread the net, in the sight of aught that hath wings!
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
Yet, they, for their own blood, lie in wait, They watch in secret for their own life.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
Such are the ways of every one that graspeth with greed, The life of the owners thereof, it taketh away!
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
Wisdom, in the open place, soundeth forth, in the broadways, she raiseth her voice;
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
At the head of bustling streets, she crieth aloud, —at the openings of the gates in the city—her sayings, she doth utter: —
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
How long, ye simple ones, will ye love simplicity? and, scoffers, in scoffing, delight them? and, dullards, hate knowledge?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Will ye turn, at my reproof? Lo! I will pour out to you my spirit, I will make known my words to you.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Because I called, and ye refused, I stretched out my hand, and no one regarded;
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
But ye dismissed all my counsel, and, to my rebuke, would not yield,
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
I also, at your calamity, will laugh, I will mock, when cometh your dread;
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
When cometh as a crashing your dread, and, your calamity, as a storm-wind, overtaketh, when there come upon you, distress and anguish.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Then, will they call me, but I will not answer, they will seek me diligently, but shall not find me.
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
Because they hated knowledge, and, the reverence of Yahweh, did not choose;
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
Consented not to my counsel, disdained all my rebuke,
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
Therefore shall they eat of the fruit of their own way, and, with their own counsels, be filled.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
For, the turning away of the simple, will slay them, —and, the carelessness of dullards, will destroy them.
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
Whereas, he that hearkeneth unto me, shall dwell safely, and be at rest, without dread of misfortune.

< Példabeszédek 1 >