< Példabeszédek 1 >
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
THE PROVERBS of Solomon the son of David, king of Israel;
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
To know wisdom and instruction; to comprehend the words of understanding;
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
To receive the discipline of wisdom, justice, and right, and equity;
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
To give prudence to the simple, to the young man knowledge and discretion;
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
That the wise man may hear, and increase in learning, and the man of understanding may attain unto wise counsels;
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
To understand a proverb, and a figure; the words of the wise, and their dark sayings.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
The fear of the LORD is the beginning of knowledge; but the foolish despise wisdom and discipline.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Hear, my son, the instruction of thy father, and forsake not the teaching of thy mother;
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
For they shall be a chaplet of grace unto thy head, and chains about thy neck.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
My son, if sinners entice thee, consent thou not.
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
If they say: 'Come with us, let us lie in wait for blood, let us lurk for the innocent without cause;
12 nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol )
Let us swallow them up alive as the grave, and whole, as those that go down into the pit; (Sheol )
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
We shall find all precious substance, we shall fill our houses with spoil;
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
Cast in thy lot among us; let us all have one purse' —
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
My son, walk not thou in the way with them, restrain thy foot from their path;
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
For their feet run to evil, and they make haste to shed blood.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
For in vain the net is spread in the eyes of any bird;
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
And these lie in wait for their own blood, they lurk for their own lives.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
So are the ways of every one that is greedy of gain; it taketh away the life of the owners thereof.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
Wisdom crieth aloud in the streets, she uttereth her voice in the broad places;
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
She calleth at the head of the noisy streets, at the entrances of the gates, in the city, she uttereth her words:
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
'How long, ye thoughtless, will ye love thoughtlessness? And how long will scorners delight them in scorning, and fools hate knowledge?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Turn you at my reproof; behold, I will pour out my spirit unto you, I will make known my words unto you.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Because I have called, and ye refused, I have stretched out my hand, and no man attended,
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
But ye have set at nought all my counsel, and would none of my reproof;
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
I also, in your calamity, will laugh, I will mock when your dread cometh;
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
When your dread cometh as a storm, and your calamity cometh on as a whirlwind; when trouble and distress come upon you.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Then will they call me, but I will not answer, they will seek me earnestly, but they shall not find me.
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
For that they hated knowledge, and did not choose the fear of the LORD;
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
They would none of my counsel, they despised all my reproof.
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
Therefore shall they eat of the fruit of their own way, and be filled with their own devices.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
For the waywardness of the thoughtless shall slay them, and the confidence of fools shall destroy them.
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
But whoso hearkeneth unto me shall dwell securely, and shall be quiet without fear of evil.'