Példabeszédek 1
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
Ngeche mag Solomon wuod Daudi, ruodh Israel:
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
mamiyo iyudo rieko kod ritruok makare, kendo winjo tiend weche matut;
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
kendo miyo idak e ngima moritore kendo mobidhore kitimo gima adiera kendo gima kare kendo mowinjore,
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
gimiyo joma ngʼeyogi tin bedo mariek, kendo gimiyo jomatindo ngʼeyo tiend weche kendo pogo tiend wach.
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
Mad jomariek chik itgi mondo owinji kendo gimedgi e puonjruokgi, to jogo mongʼeyo pogo tiend wach mad oyud gino ma chikogi,
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
mondo gingʼe ngeche, sigendini, kod weche ma tiendgi tek mag jorieko.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
Luoro Jehova Nyasaye e chakruok mar ngʼeyo to joma ofuwo chayo rieko gi ritruok makare.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Wuoda, chik iti ni puonj wuonu, kendo kik ijwangʼ puonj mar minu.
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
Ginibedni kaka kondo michwowo e wiyi, kendo kaka thiwni miketo e ngʼuti mondo ineri maber.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
Wuoda, ka joricho hoyoi mondo itim marach, kik iyienegi.
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
Kagiwachoni niya, “Bi idhi kodwa; mondo wabuti ni ngʼato wanegi, kendo wamonj kayiem nono joma onge ketho;
mondo wamuonygi ngili ka bur liel mana ka joma omwony mangima gi bur; (Sheol h7585)
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
wabiro yudo gik moko duto mabeyo ma nengogi tek, mi wapongʼ utewa gi gik moyaki.
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
In bende riwri kodwa e wachni, kendo wanapog gigo duto mwayako.”
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
Wuoda, kik idhi kodgi ngangʼ kendo kik iwuoth e yoregigo,
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
nikech tiendgi reto piyo piyo mar timo richo kendo gimwomore mondo gichwer remo.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
Mano kaka en gima nono chiko obadho ka winy duto neno.
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
Jogi ochiko obadho ne gin giwegi, kendo gin ema ginimokie!
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
Mano e giko jogo duto mohero yudo gimoro moyud e yo marach; gino kawo ngima jogo moyude.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
Rieko goyo koko matek e yore mag dala, ogoyo koko bende e kuonde chokruok;
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
oywak kogoyo koko e akerkeke mag yore motimo koko, owuoyo e dhorangeye mag mier madongo kopenjo niya,
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
“Nyaka karangʼo ma un joma ngʼeyogi tin nusik kuhero yoreu mag ngʼeyo matin?” Nyaka karangʼo ma jojaro pod nosik kamor, e jaro kendo joma ofuwo nosiki kochayo puonj?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Ka dine uwinj siem mara, dine abedo kodu thuolo, kendo damiyo ungʼeyo pacha.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
To nikech ne udaga kane aluongo kendo onge ngʼama nodewa kane adwaro konyou,
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
nimar ne udagi puonj maga duto kendo ne ok uwinjo siem mara.
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
An to ananyieru bangʼe ka un e chandruok; Anajaru ajara ka masira oloyou,
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
ka masira machalo yamb ahiti obiro kuomu, kendo ka chandruok oyweyou ka yamb kalausi. Ka lit kod thagruok ohingou.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Giniluonga, to ok anadwokgi; ginimanya to ok giniyuda.
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
Kaka ne ok gidwar puonj kendo ok negiyiero luoro Jehova Nyasaye,
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
Kaka ne ok giyie gi puonjna kendo gidagi siem mara,
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
kuom mano ginicham olemo mag yoregi kendo giniyiengʼ gi olemo mar riekogi maricho.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
Nikech yore mobam mag bayo mag jogo mangʼeyogi tin noneg-gi, kendo bedo ma ok odewo gimoro mar joma ofuwo notiekgi.
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
To ngʼato angʼata mawinjo wachna nodag gi kwe kendo mayom, maonge luoro mar hinyruok.
