Példabeszédek 9
1 Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
2 Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
3 Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
4 Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak ezt mondja:
5 Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
6 Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
7 A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
8 Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
9 Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
10 A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
11 Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
12 Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
13 Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
14 Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
15 hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
16 Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak ezt mondja:
17 Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
