< Példabeszédek 9 >
1 Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
La sagesse a bâti sa maison, Elle a taillé ses sept colonnes.
2 Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
Elle a égorgé ses victimes, mêlé son vin, Et dressé sa table.
3 Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
Elle a envoyé ses servantes, elle crie Sur le sommet des hauteurs de la ville:
4 Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
Que celui qui est stupide entre ici! Elle dit à ceux qui sont dépourvus de sens:
5 Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
Venez, mangez de mon pain, Et buvez du vin que j’ai mêlé;
6 Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
Quittez la stupidité, et vous vivrez, Et marchez dans la voie de l’intelligence!
7 A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
Celui qui reprend le moqueur s’attire le dédain, Et celui qui corrige le méchant reçoit un outrage.
8 Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
Ne reprends pas le moqueur, de crainte qu’il ne te haïsse; Reprends le sage, et il t’aimera.
9 Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
Donne au sage, et il deviendra plus sage; Instruis le juste, et il augmentera son savoir.
10 A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
Le commencement de la sagesse, c’est la crainte de l’Éternel; Et la science des saints, c’est l’intelligence.
11 Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
C’est par moi que tes jours se multiplieront, Et que les années de ta vie augmenteront.
12 Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
Si tu es sage, tu es sage pour toi; Si tu es moqueur, tu en porteras seul la peine.
13 Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
La folie est une femme bruyante, Stupide et ne sachant rien.
14 Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
Elle s’assied à l’entrée de sa maison, Sur un siège, dans les hauteurs de la ville,
15 hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
Pour crier aux passants, Qui vont droit leur chemin:
16 Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
Que celui qui est stupide entre ici! Elle dit à celui qui est dépourvu de sens:
17 Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
Les eaux dérobées sont douces, Et le pain du mystère est agréable!
18 És nem tudja, hogy árnyak vannak ott, az alvilág mélységeiben vannak meghívottjai. (Sheol )
Et il ne sait pas que là sont les morts, Et que ses invités sont dans les vallées du séjour des morts. (Sheol )