< Példabeszédek 9 >
1 Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
Viisaus rakensi huoneensa, ja vuoli siihen seitsemän patsasta,
2 Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
Ja teurasti teuraansa, sekoitti viinansa ja valmisti pöytänsä,
3 Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
Ja lähetti piikansa, korkeista kaupungin saleista kutsumaan:
4 Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
Joka tyhmä on, hän tulkaan tänne; ja hulluille sanoi hän:
5 Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
Tulkaat ja syökäät minun leivästäni, ja juokaat viinaa, jonka minä sekoitin.
6 Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
Hyljätkää hullu meno, niin te saatte elää, ja käykää ymmärryksen tiellä.
7 A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
Joka pilkkaajaa kurittaa, hän saa häpiän, ja joka jumalatointa nuhtelee, hän häväistään.
8 Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
Älä rankaise pilkkaajaa, ettei hän sinua vihaisi: nuhtele viisasta, ja hän rakastaa sinua.
9 Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
Anna viisaalle, niin hän viisaammaksi tulee: opeta vanhurskasta, niin hän opissaan etenee.
10 A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
Viisauden alku on Herran pelko, ja pyhäin tieto on ymmärrys.
11 Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
Sillä minun kauttani sinun päiväs enennetään, ja ikäs vuodet lisätään.
12 Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
Jos sinä olet viisas, niin sinä itselles viisas olet; mutta jos sinä olet pilkkaaja, niin sinä itse sen kannat.
13 Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
Hullu, huikentelevainen vaimo, mieletöin ei tiedä mitään,
14 Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
Istuu huoneensa ovella, korkialla istuimella, ylimmäisessä siassa kaupungissa,
15 hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
Että hän houkuttelis kaikkia, jotka siitä käyvät ohitse, ja tietänsä vaeltavat:
16 Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
Se joka tyhmä on, hän tulkoon tänne; ja hullulle sanoo hän:
17 Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
Varastettu vesi on makia, ja salattu leipä suloinen;
18 És nem tudja, hogy árnyak vannak ott, az alvilág mélységeiben vannak meghívottjai. (Sheol )
Vaan ei hän tiedä, että siellä kuolleet ovat: hänen vieraansa ovat helvetin syvyydessä. (Sheol )