Példabeszédek 9
1 Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
Wisdom hath built her house, she hath hewn out her seven pillars:
2 Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
She hath killed her beasts; she hath mingled her wine; she hath also furnished her table.
3 Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
She hath sent forth her maidens: she crieth upon the highest places of the city,
4 Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
Whoever [is] simple, let him turn in hither: [as for] him that wanteth understanding, she saith to him,
5 Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
Come, eat of my bread, and drink of the wine [which] I have mingled.
6 Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
Forsake the foolish, and live; and go in the way of understanding.
7 A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
He that reproveth a scorner, getteth to himself shame: and he that rebuketh a wicked [man getteth] himself a blot.
8 Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
Reprove not a scorner, lest he shall hate thee: rebuke a wise man, and he will love thee.
9 Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
Give [instruction] to a wise [man], and he will be yet wiser: teach a just [man], and he will increase in learning.
10 A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
The fear of the LORD [is] the beginning of wisdom: and the knowledge of the holy [is] understanding.
11 Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
For by me thy days shall be multiplied, and the years of thy life shall be increased.
12 Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
If thou art wise, thou shalt be wise for thyself: but [if] thou scornest, thou alone shalt bear [it].
13 Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
A foolish woman [is] clamorous: [she is] simple, and knoweth nothing.
14 Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
For she sitteth at the door of her house, on a seat in the high places of the city,
15 hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
To call passengers who go right on their ways:
16 Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
Whoever [is] simple, let him turn in hither: and [as for] him that wanteth understanding, she saith to him,
17 Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
Stolen waters are sweet, and bread [eaten] in secret is pleasant.
