< Példabeszédek 9 >

1 Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
Moudrost vystavěla dům svůj, vytesavši sloupů svých sedm.
2 Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
Zbila dobytek svůj, smísila víno své, stůl také svůj připravila.
3 Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
A poslavši děvečky své, volá na vrchu nejvyšších míst v městě:
4 Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
Kdožkoli jest hloupý, uchyl se sem. Až i bláznivým říká:
5 Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
Poďte, jezte chléb můj, a píte víno, kteréž jsem smísila.
6 Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
Opusťte hloupost a živi buďte, a choďte cestou rozumnosti.
7 A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
Kdo tresce posměvače, dochází hanby, a kdo přimlouvá bezbožnému, pohanění.
8 Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
Nedomlouvej posměvači, aby tě nevzal v nenávist; přimlouvej moudrému, a bude tě milovati.
9 Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
Učiň to moudrému, a bude moudřejší; pouč spravedlivého, a bude umělejší.
10 A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
Počátek moudrosti jest bázeň Hospodinova, a umění svatých rozumnost.
11 Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
Nebo skrze mne rozmnoží se dnové tvoji, a přidánoť bude let života.
12 Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
Budeš-li moudrý, sobě moudrý budeš; pakli posměvač, sám vytrpíš.
13 Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
Žena bláznivá štěbetná, nesmyslná, a nic neumí.
14 Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
A sedí u dveří domu svého na stolici, na místech vysokých v městě,
15 hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
Aby volala jdoucích cestou, kteříž přímo jdou stezkami svými, řkuci:
16 Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
Kdo jest hloupý, uchyl se sem. A bláznivému říká:
17 Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
Voda kradená sladší jest, a chléb pokoutní chutnější.
18 És nem tudja, hogy árnyak vannak ott, az alvilág mélységeiben vannak meghívottjai. (Sheol h7585)
Ale neví hlupec, že mrtví jsou tam, a v hlubokém hrobě ti, kterýchž pozvala. (Sheol h7585)

< Példabeszédek 9 >