Példabeszédek 8
1 Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
Mar ne kliče modrost? In razumevanje [ne] dviguje svojega glasu?
2 magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
Stoji na vrhu visokih krajev, ob poti, na krajih steza.
3 kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
Kliče pri velikih vratih, pri mestnem vhodu, pri vstopanju, pri vratih.
4 Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
Vam, oh možje, kličem in moj glas je k človeškim sinovom.
5 Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
Oh vi preprosti, razumite modrost, in vi bedaki, bodite razumevajočega srca.
6 Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
Poslušajte, kajti govorila bom o odličnih stvareh in odpiranje mojih ustnic bodo prave stvari.
7 mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
Kajti moja usta bodo govorila resnico, zlobnost pa je mojim ustnicam ogabnost.
8 Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
Vse besede mojih ust so v pravičnosti, v njih ni ničesar kljubovalnega ali sprevrženega.
9 mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
So čisto preproste tistemu, ki razume in pravilne tem, ki najdejo spoznanje.
10 Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
Sprejmite moje poučevanje in ne srebra in spoznanje raje kakor izbrano zlato.
11 Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
Kajti modrost je boljša kakor rubini in vse stvari, ki se lahko želijo, se ne morejo primerjati k njej.
12 Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
Jaz, modrost, prebivam z razumnostjo, odkrivam spoznanje razumnih domiselnosti.
13 Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
Gospodov strah je sovražiti zlo. Ponos, aroganco, zlobno pot in kljubovalna usta sovražim.
14 Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
Nasvet je moj in zdrava modrost. Jaz sem razumevanje, jaz imam moč.
15 Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
Po meni kraljujejo kralji in princi odrejajo pravico.
16 általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
Po meni vladajo princi in plemiči, celó vsi zemeljski sodniki.
17 Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
Ljubim tiste, ki me ljubijo in tisti, ki me iščejo zgodaj, me bodo našli.
18 Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
Bogastva in čast sta z menoj; da, trajna bogastva in pravičnost.
19 Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
Moj sad je boljši kakor zlato; da, kakor čisto zlato in moje poplačilo kakor izbrano srebro.
20 Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
Vodim po poti pravičnosti, po sredi stezá sodbe,
21 hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
da lahko povzročim tistim, ki me ljubijo, da podedujejo imetje in jaz bom napolnila njihove zaklade.
22 Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
Gospod me je imel v lasti od začetka svoje poti, pred svojimi deli od davnine.
23 Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
Bila sem postavljena od večnosti, od začetka ali preden je bila zemlja.
24 Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
Ko tam ni bilo globin, sem bila rojena, ko tam ni bilo studencev, obilnih z vodo.
25 mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
Preden so bile gore nameščene, pred hribi sem bila rojena,
26 míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
medtem ko še ni naredil zemlje niti polj niti najvišjega dela iz prahu sveta.
27 Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
Ko je pripravljal nebo, sem bila tam, ko je postavil obod na obličju globine,
28 midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
ko je zgoraj osnoval oblake, ko je utrdil studence globin,
29 midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
ko je morju dal svoj odlok, da vode ne bodo prekoračile njegove zapovedi, ko je določil temelje zemlje,
30 Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
tedaj sem bila poleg njega, kakor nekdo vzgojen z njim in dnevno sem bila njegovo veselje, vedno radostna pred njim,
31 játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
radostna na naseljivem delu njegovega zemeljskega [kroga] in moja veselja so bila s človeškimi sinovi.
32 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
Zdaj mi torej prisluhnite, oh vi otroci, kajti blagoslovljeni so tisti, ki se drže mojih poti.
33 Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
Poslušajte poučevanje, bodite modri in tega ne zavrnite.
34 Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
Blagoslovljen je človek, ki me posluša, ki dnevno bedi pri mojih velikih vratih, ki čaka pri podbojih mojih vrat.
35 Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
Kajti kdor me najde, najde življenje in dosegel bo naklonjenost od Gospoda.
36 de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
Toda kdor zoper mene greši, škodi svoji lastni duši. Vsi tisti, ki me sovražijo, ljubijo smrt.
