Példabeszédek 8
1 Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
Ne vièe li mudrost? i razum ne pušta li glas svoj?
2 magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
Navrh visina, na putu, na rasputicama stoji,
3 kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
Kod vrata, na ulasku u grad, gdje se otvoraju vrata, vièe:
4 Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
Vas vièem, o ljudi, i glas svoj obraæam k sinovima ljudskim.
5 Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
Nauèite se ludi mudrosti, i bezumni orazumite se.
6 Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
Slušajte, jer æu govoriti velike stvari, i usne moje otvorajuæi se kazivaæe što je pravo.
7 mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
Jer usta moja govore istinu, i mrska je usnama mojim bezbožnost.
8 Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
Prave su sve rijeèi usta mojih, ništa nema u njima krivo ni izopaèeno.
9 mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
Sve su obiène razumnomu i prave su onima koji nalaze znanje.
10 Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
Primite nastavu moju a ne srebro, i znanje radije nego najbolje zlato.
11 Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
Jer je bolja mudrost od dragoga kamenja, i što je god najmilijih stvari ne mogu se izjednaèiti s njom.
12 Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
Ja mudrost boravim s razboritošæu, i razumno znanje nalazim.
13 Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
Strah je Gospodnji mržnja na zlo; ja mrzim na ponositost i na oholost i na zli put i na usta opaka.
14 Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
Moj je savjet i što god jest; ja sam razum i moja je sila.
15 Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
Mnom carevi caruju, i vladaoci postavljaju pravdu.
16 általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
Mnom vladaju knezovi i poglavari i sve sudije zemaljske.
17 Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
Ja ljubim one koji mene ljube, i koji me dobro traže nalaze me.
18 Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
U mene je bogatstvo i slava, postojano dobro i pravda.
19 Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
Plod je moj bolji od zlata i od najboljega zlata, i dobitak je moj bolji od najboljega srebra.
20 Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
Putem pravednijem hodim, posred staza pravice,
21 hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
Da onima koji me ljube dam ono što jest, i riznice njihove da napunim.
22 Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
Gospod me je imao u poèetku puta svojega, prije djela svojih, prije svakoga vremena.
23 Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
Prije vijekova postavljena sam, prije poèetka, prije postanja zemlje.
24 Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
Kad jošte ne bijaše bezdana, rodila sam se, kad još ne bijaše izvora obilatijeh vodom.
25 mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
Prije nego se gore osnovaše, prije humova ja sam se rodila;
26 míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
Još ne bješe naèinio zemlje ni polja ni poèetka prahu vasiljenskom;
27 Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
Kad je ureðivao nebesa, ondje bijah; kad je razmjeravao krug nad bezdanom.
28 midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
Kad je utvrðivao oblake gore i krijepio izvore bezdanu;
29 midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
Kad je postavljao moru meðu i vodama da ne prestupaju zapovijesti njegove, kad je postavljao temelje zemlji;
30 Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
Tada bijah kod njega hranjenica, bijah mu milina svaki dan, i veseljah se pred njim svagda;
31 játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
Veseljah se na vasiljenoj njegovoj, i milina mi je sa sinovima ljudskim.
32 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
Tako dakle, sinovi, poslušajte me, jer blago onima koji se drže putova mojih.
33 Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
Slušajte nastavu, i budite mudri, i nemojte je odbaciti.
34 Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
Blago èovjeku koji me sluša stražeæi na vratima mojim svaki dan i èuvajuæi pragove vrata mojih.
35 Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
Jer ko mene nalazi, nalazi život i dobija ljubav od Gospoda.
36 de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
A ko o mene griješi, èini krivo duši svojoj; svi koji mrze na me, ljube smrt.
