Példabeszédek 8
1 Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
Tsy mikoike hao ty hihitse, tsy mañonjom-piarañanañañe hao ty hilala?
2 magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
An-kaboañe ey, añ’olon-dalañe eo, am-pitsileañe eo ty ijohaña’e;
3 kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
añ’ilan-dalam-bein-tsariran-drova eo ami’ty fiziliha’ o lalam-beio ty ikoha’e ty hoe:
4 Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
Ry ondatio, ikanjiako, ty feoko mb’amo ana’ ondatio.
5 Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
Ry trentrañeo, mioha hakarafitoañe; naho, ry seretseo, mandrendreha an-troke.
6 Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
Mitsanoña hitaroñako raha aman-kasiñe; vaho hañakatse volam-bantañe kanao misokake o soñikoo;
7 mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
Hivolan-katò ty vavako; fa tiva amo soñikoo o haratiañeo.
8 Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
Songa mahity o entam-bavakoo, tsy ama’e ty mikeloke ndra mengoke.
9 mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
Ie vantañe amy mahihitsey vaho mahity ami’ty maha-onin-kilala.
10 Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
Rambeso o fañòhakoo, fa tsy volafoty; naho ty hilala fa tsy volamena nitsoheñe;
11 Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
Fa lombolombo’ o hangeo ty hihitse, vaho tsy eo ty salalaeñe mañirinkiriñ’aze.
12 Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
Izaho, hihitse, ro miharo-toboke ami’ty filieram-batañe, vaho manjo hilala naho fitalifirañe.
13 Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
Malain-karatiañe ty fañeveñañe am’ Iehovà. hejeko ty firengeañe, ty fibohabohañe, ty satan-karatiañe, naho ty vava mitera.
14 Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
Amako ty fanoroañe, naho ty hihitse do’e, Izaho o hilalao; ahy o haozarañeo.
15 Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
Izaho ty ifehea’ o mpanjakao, naho anoa’ o mpifeheo lily vantañe.
16 általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
Izaho ty ifeleha’ o mpifelekeo naho o roandriañeo, ze hene mpizaka-to.
17 Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
Kokoako ze mikoko ahiko, naho handrèndrek’ ahy ze mitsoek’ ahy.
18 Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
Rekets’ amako ty vara naho ty asiñe; hanàñañe tsy modo naho havañonañe.
19 Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
Soa te amo volamenao ty havokarako eka ndra volamena ki’e, vaho ambone’ ty volafoty jinoboñe o firegoregoakoo.
20 Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
Manjotik’ an-dalam-bantan-draho, añivo o oloñolon-kavantañañeo,
21 hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
hampandovàko vara o mpikoko ahio, naho hatseheko o kipondi’ iareoo.
22 Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
Tsinene’ Iehovà raho ho fifotoran-dala’e, ty valoham-pitoloña’e haehae zay.
23 Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
Tsietoimoneke izay ty nañorizañ’ ahiko, tam-baloha’ey, taolo te nioreñe ty tane toy.
24 Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
Ie mboe tsy teo o lalekeo ty niterahañ’ ahy, ie mboe tsy nidoadoañan-drano o loharanoo.
25 mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
Ie mboe tsy nipetake o vohitseo, taolo o tambohoo, te naterake;
26 míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
Ie mboe tsy niforoñe’e ty tane toy naho o hivokeo, ndra ty deboke valoha’ ty tane toy.
27 Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
Ie nampijadoñe o likerañeo, teo iraho, Ie nanokitse ty bontoly ami’ty tarehe’ i lalekey eñe,
28 midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
Ie natobe’e an-toe’e ey o likerañ’ amboneo, naho nampitosire’e o loha-rano’ i làlekeio.
29 midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
Ie nifahera’e i riakey, tsy handilara’ o ranoo i nandilia’ey; ie tinendre’e o faha-ty tane toio,
30 Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
Le nirekets’ ama’e iraho fa natokisañe, naho nampifaleako lomoñandro, nainai’e nirebek’ aolo’e.
31 játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
Nihisa an-tanem-pimoneña’e vaho nahaehak’ ahy o ana’ ondatio.
32 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
Ie amy zao, ry anake, mitsendreña ahy: Haha ze mañorike o lalakoo.
33 Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
Mitsanoña fañòhañe naho mahihira, vaho ko mifoneñe.
34 Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
Haha t’indaty mitsendreñe ahy, ty misary nainai’e an-dalam-beiko eo mandiñe an-dahin-dalako eo.
35 Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
Ze tendrek’ ahiko tendre-kaveloñe, vaho tolora’ Iehovà fañisohañe;
36 de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
Fe ze losotse ahy mijoy vatañe; fonga mikoko havilasy ze malaiñe ahy.
