Példabeszédek 8

1 Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;

Knare antahintahi'zamo'ene antahi amahu antahi'zamo'a mago a'kna hu'neankino agerura eri antesga huno kezana netie.

2 magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,

Agra kamofo tavaonte me'nea agonare, ka hatana hu'nefi oti'neno,

3 kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:

rankumapi ufre'nea kante ene kampi otineno ranke huno kezana netie.

4 Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.

Ana miko vahe'motmagu kezankea nehue. Vahe'motagu kezankea nehue.

5 Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!

Antahi'zantmi omane vahe'motma eta knare'ma huno refakomahu antahi'zana emeriho. Neginagi antahi'zane vahe'motma, eta antahi amahu antahi'zana emeriho.

6 Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:

Kama antahiho kema nehuana, na'ankure mareri agatere'nea zanku nehue, maka nanekema hanua kemo'a, fatgo huno tamage kege tamasamigahue.

7 mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.

Nagra tamage kege nehu'na, havi kegagama nagipinti'ma hu'zankura nagonete.

8 Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;

Maka nanekenimo'a tamage huno fatgo higeno, krunagene kazaki kema hu'zana omane'neanki,

9 mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.

ana maka kemo'a antahi'zane vahetera fatgo hu'ne. Ana antahi'zama erinaku'ma hakaza vahetera, fatgo hu'ne.

10 Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.

Nagrama hiho hu'nama rempima huneramua kemo'a, silva agateregeno, antahi'zama eri'zamo'a, goli'a agatere'neanki eriho.

11 Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.

Na'ankure knare antahi'zamo'a mareri agatere'nea havea agatereno, kavesi kavesima nehunka razane hunka nehanazana agatere'ne.

12 Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.

Nagra knare antahi'zamo'na knare huno refakohu avu'ava'zane nemanue, Nagripi antahi'zana me'neanki'na miko zana nagrake refko hu'na negoe.

13 Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.

Ra Anumzamofonku'ma koro'ma hunte'zana kefo avu'ava'ma huzankura kagotegahie. Agra'a agima erisga nehuno, avufga ra nehuno, havi avu'ava nehuno, akrahe akrehe ageru'ma aru'zana navesra hunentoe.

14 Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.

Knare antahi'zama ami'zane, refakoma hu'zana nagripi me'ne. Nagra antahi ama'ma hu'zane hanavenena nagri zane.

15 Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;

Nagra mani'noge'za kini vahe'mo'za kegava nehazageno, ugota kva vahe'mo'za fatgo hu'nea kasegea retro nehaze.

16 általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.

Kva vahe'mo'za nagra zamaza nehuge'za, vahera zamavare fatgo hu'za nevazageno, trakere kva vahe'mo'za fatgo hu'za refkoa nehaze.

17 Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.

Iza'o nagri'ma avesi nentemofona, nagra avesi nentoe. Hagi nagriku'ma hakre'nimo'a, nagrira nagefore hugahie.

18 Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.

Nagripi fenozane, ra agima eri'zana me'ne. Hanavetino za'zate'ma meno vu fenozane, fatgo avu'ava zana nagripi me'ne.

19 Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.

Nagrama nezamua zamo'a, golia agatenereno knare silvama mizama nesazazana agatere'ne.

20 Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:

Nagra fatgo avu'ava zamofo kante nevu'na, fatgo huno refakoma hu'zamofo kantamimpi nevue.

21 hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.

Iza'zo nagri'ma zamavesi nantesaza naga'mo'za, fenona erisanti neharesage'na, nagra feno nozamifina zago'amo'ma mareri zantamina antevi tezamantegahue.

22 Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.

Ra Anumzamo'a pusazana nagri nazeri fore huteno, mika'zana henka tro hu'ne.

23 Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.

Korapara ama mopama tro osu'neno ese zana nagri huhamprinante'ne.

24 Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;

Nagra fore hutogeno henka hagerina tro higeno, kampui tintamimo'a hanatino vu'ne.

25 mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;

Ranra agonane, onensa agona forera huno menima antenerera omanenege'na, nagra pusante fore hu'noe.

26 míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.

Miko mopane, hofa kokama ama mopafi me'neane, kugusopa nazana henka tro hu'ne.

27 Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;

Nagra korapa mani'nogeno monarera mika'zana tro hunenteno, hagerina tro huntegeno, tavumo'ma ometre emetre'ma hutera evu'ne.

28 midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;

Nagra ko mani'nogeno anagamua hampona tro hunenteno, tinkampu'ima hanatino tiru'ma umarenia keria tro hu'ne.

29 midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.

Nagra korapa mani'nogeno hagerinkura, e'i avamente tirura marenka emetro huno kase hunenteno, tiru'ma maresia mopa trohu'ne.

30 Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,

Nagra maka'zama tro'ma hu'nea Ne'mofo tavaonte mani'ne'na, aza nehugeno muse nehige'na maka kna nagranena rama'a muse nehue.

31 játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.

Maka kokama tro'ma hu'nea zanku'ene vahe'ma anampima mani'nea zankura, nagra tusi'a muse nehue.

32 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.

E'ina hu'negu mofavre'nimoka ke'ni'a antahinamio, na'ankure nagri navu'nava zama avaririsaza vahe'mo'za muse hugahaze.

33 Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.

Kavumro'ma antesua kea nentahinka, ama antahi'zana e'nerinka kavesra huontenka amage anto.

34 Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.

Ke'ni'ama nentahi'za, kumanimofo atirami kante'ma knane knanema naveganente'za, kahani'are'ma navegama nentaza vahe'mo'za, tusi muse hugahaze.

35 Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;

Na'ankure nagriku'ma hakremo'a, nomaniza hakeno erifore nehigeno, Ra Anumzamo'a avesinente.

36 de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.

Hianagi ha'marenanteno kumi'ma nehimo'a, agra'a hazenke enerie. Iza'o avesrama hunantemo'a, fri'zamofo avesinente.