Példabeszédek 8
1 Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
La sagesse ne crie-t-elle pas? L’intelligence n’élève-t-elle pas sa voix?
2 magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
C’est au sommet des hauteurs près de la route, C’est à la croisée des chemins qu’elle se place;
3 kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
A côté des portes, à l’entrée de la ville, A l’intérieur des portes, elle fait entendre ses cris:
4 Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
Hommes, c’est à vous que je crie, Et ma voix s’adresse aux fils de l’homme.
5 Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
Stupides, apprenez le discernement; Insensés, apprenez l’intelligence.
6 Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
Écoutez, car j’ai de grandes choses à dire, Et mes lèvres s’ouvrent pour enseigner ce qui est droit.
7 mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
Car ma bouche proclame la vérité, Et mes lèvres ont en horreur le mensonge;
8 Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
Toutes les paroles de ma bouche sont justes, Elles n’ont rien de faux ni de détourné;
9 mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
Toutes sont claires pour celui qui est intelligent, Et droites pour ceux qui ont trouvé la science.
10 Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
Préférez mes instructions à l’argent, Et la science à l’or le plus précieux;
11 Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
Car la sagesse vaut mieux que les perles, Elle a plus de valeur que tous les objets de prix.
12 Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
Moi, la sagesse, j’ai pour demeure le discernement, Et je possède la science de la réflexion.
13 Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
La crainte de l’Éternel, c’est la haine du mal; L’arrogance et l’orgueil, la voie du mal, Et la bouche perverse, voilà ce que je hais.
14 Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
Le conseil et le succès m’appartiennent; Je suis l’intelligence, la force est à moi.
15 Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
Par moi les rois règnent, Et les princes ordonnent ce qui est juste;
16 általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
Par moi gouvernent les chefs, Les grands, tous les juges de la terre.
17 Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
J’aime ceux qui m’aiment, Et ceux qui me cherchent me trouvent.
18 Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
Avec moi sont la richesse et la gloire, Les biens durables et la justice.
19 Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
Mon fruit est meilleur que l’or, que l’or pur, Et mon produit est préférable à l’argent.
20 Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
Je marche dans le chemin de la justice, Au milieu des sentiers de la droiture,
21 hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
Pour donner des biens à ceux qui m’aiment, Et pour remplir leurs trésors.
22 Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
L’Éternel m’a créée la première de ses œuvres, Avant ses œuvres les plus anciennes.
23 Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
J’ai été établie depuis l’éternité, Dès le commencement, avant l’origine de la terre.
24 Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
Je fus enfantée quand il n’y avait point d’abîmes, Point de sources chargées d’eaux;
25 mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
Avant que les montagnes soient affermies, Avant que les collines existent, je fus enfantée;
26 míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
Il n’avait encore fait ni la terre, ni les campagnes, Ni le premier atome de la poussière du monde.
27 Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
Lorsqu’il disposa les cieux, j’étais là; Lorsqu’il traça un cercle à la surface de l’abîme,
28 midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
Lorsqu’il fixa les nuages en haut, Et que les sources de l’abîme jaillirent avec force,
29 midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
Lorsqu’il donna une limite à la mer, Pour que les eaux n’en franchissent pas les bords, Lorsqu’il posa les fondements de la terre,
30 Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
J’étais à l’œuvre auprès de lui, Et je faisais tous les jours ses délices, Jouant sans cesse en sa présence,
31 játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
Jouant sur le globe de sa terre, Et trouvant mon bonheur parmi les fils de l’homme.
32 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
Et maintenant, mes fils, écoutez-moi, Et heureux ceux qui observent mes voies!
33 Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
Écoutez l’instruction, pour devenir sages, Ne la rejetez pas.
34 Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
Heureux l’homme qui m’écoute, Qui veille chaque jour à mes portes, Et qui en garde les poteaux!
35 Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
Car celui qui me trouve a trouvé la vie, Et il obtient la faveur de l’Éternel.
36 de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
Mais celui qui pèche contre moi nuit à son âme; Tous ceux qui me haïssent aiment la mort.
