Példabeszédek 8
1 Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
Roept de Wijsheid niet, en verheft niet de Verstandigheid Haar stem?
2 magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
Op de spits der hoge plaatsen, aan den weg, ter plaatse, waar paden zijn, staat Zij;
3 kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
Aan de zijde der poorten, voor aan de stad, aan den ingang der deuren roept Zij overluid:
4 Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
Tot u, o mannen! roep Ik, en Mijn stem is tot de mensenkinderen.
5 Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
Gij slechten! verstaat kloekzinnigheid, en gij zotten! verstaat met het hart.
6 Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
Hoort, want ik zal vorstelijke dingen spreken, en de opening Mijner lippen zal enkel billijkheid zijn.
7 mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
Want Mijn gehemelte zal de waarheid bedachtelijk uitspreken, en de goddeloosheid is Mijn lippen een gruwel.
8 Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
Al de redenen Mijns monds zijn in gerechtigheid; er is niets verdraaids, noch verkeerds in.
9 mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
Zij zijn alle recht voor dengene, die verstandig is, en rechtmatig voor degenen, die wetenschap vinden.
10 Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
Neemt Mijn tucht aan, en niet zilver, en wetenschap, meer dan het uitgelezen uitgegraven goud.
11 Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
Want wijsheid is beter dan robijnen, en al wat men begeren mag, is met haar niet te vergelijken.
12 Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
Ik, Wijsheid, woon bij de kloekzinnigheid, en vinde de kennis van alle bedachtzaamheid.
13 Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
De vreze des HEEREN is, te haten het kwade, de hovaardigheid, en den hoogmoed, en den kwaden weg; Ik haat ook den mond der verkeerdheden.
14 Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
Raad en het wezen zijn Mijne; Ik ben het Verstand, Mijne is de Sterkte.
15 Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
Door Mij regeren de koningen, en de vorsten stellen gerechtigheid.
16 általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
Door Mij heersen de heersers, en de prinsen, al de rechters der aarde.
17 Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
Ik heb lief, die Mij liefhebben; en die Mij vroeg zoeken, zullen Mij vinden.
18 Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
Rijkdom en eer is bij Mij, duurachtig goed en gerechtigheid.
19 Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
Mijn vrucht is beter dan uitgegraven goud, en dan dicht goud; en Mijn inkomen dan uitgelezen zilver.
20 Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
Ik doe wandelen op den weg der gerechtigheid, in het midden van de paden des rechts;
21 hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
Opdat Ik Mijn liefhebbers doe beerven dat bestendig is, en Ik zal hun schatkameren vervullen.
22 Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
De HEERE bezat Mij in het beginsel Zijns wegs, voor Zijn werken, van toen aan.
23 Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
Ik ben van eeuwigheid af gezalfd geweest; van den aanvang, van de oudheden der aarde aan.
24 Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
Ik was geboren, als de afgronden nog niet waren, als nog geen fonteinen waren, zwaar van water;
25 mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
Aleer de bergen ingevest waren, voor de heuvelen was Ik geboren.
26 míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
Hij had de aarde nog niet gemaakt, noch de velden, noch de aanvang van de stofjes der wereld.
27 Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
Toen Hij de hemelen bereidde, was Ik daar; toen Hij een cirkel over het vlakke des afgronds beschreef;
28 midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
Toen Hij de opperwolken van boven vestigde; toen Hij de fonteinen des afgronds vastmaakte;
29 midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
Toen Hij der zee haar perk zette, opdat de wateren Zijn bevel niet zouden overtreden; toen Hij de grondvesten der aarde stelde;
30 Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
Toen was Ik een voedsterling bij Hem, en Ik was dagelijks Zijn vermakingen, te aller tijd voor Zijn aangezicht spelende;
31 játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
Spelende in de wereld Zijns aardrijks, en Mijn vermakingen zijn met de mensenkinderen.
32 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
Nu dan, kinderen! hoort naar Mij; want welgelukzalig zijn zij, die Mijn wegen bewaren.
33 Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
Hoort de tucht, en wordt wijs, en verwerpt die niet.
34 Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
Welgelukzalig is de mens, die naar Mij hoort, dagelijks wakende aan Mijn poorten, waarnemende de posten Mijner deuren.
35 Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
Want die Mij vindt, vindt het leven, en trekt een welgevallen van den HEERE.
36 de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
Maar die tegen Mij zondigt, doet zijn ziel geweld aan; allen, die Mij haten, hebben den dood lief.
