< Példabeszédek 8 >
1 Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
Məgər hikmət çağırmırmı, Məgər dərrakə səsləmirmi
2 magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
Uca yerlərdə, yol kənarında, Yollar ayrıcında dayanıb?
3 kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
Darvazaların yanında, şəhərin qarşısında, Qapıların kandarında çağırır:
4 Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
«Ey insanlar, mən sizi səsləyirəm, Ey bəşər övladları, sizə xitab edirəm.
5 Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
Ey cahillər, uzaqgörən olun, Ey axmaqlar, ağıllanın.
6 Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
Dinləyin, əla şeylərdən danışıram, Dilimdən düz sözlər çıxır.
7 mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
Ağzım həqiqət söyləyir, Dilim şərdən iyrənir.
8 Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
Ağzımdan yalnız salehlik sözləri çıxır, Sözlərimdə nə əyrilik, nə də ki yalan var.
9 mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
Anlayanlar üçün hər şey aydındır, Bilik qazananlar üçün bu bir həqiqətdir.
10 Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
Gümüşü yox, tərbiyəmi qəbul edin, Saf qızıldan çox biliyi seçin.
11 Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
Çünki hikmət yaqutdan qiymətlidir, İnsanın könlü istəyən şeylər ona tay deyil.
12 Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
Mən hikmətəm, uzaqgörənlik məndə məskən salıb, Biliyi, dərrakəni tapmışam.
13 Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
Rəbb qorxusu pisliyə nifrət etməkdir, Lovğalığa, təkəbbürə, pis yola, Hiyləli dilə nifrət edərəm.
14 Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
Nəsihət, sağlam şüur mənimdir, İdrak mənəm, qüvvəm var.
15 Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
Mənim vasitəmlə şahlar hökmranlıq edir, Hökmdarlar ədalətli fərman verir.
16 általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
Ədalətli hakim olan bütün başçılar və əsilzadələr Mənim vasitəmlə hökm verir.
17 Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
Məni sevənləri sevirəm, Məni səylə axtaran tapır.
18 Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
Sərvət və şərəf, Dağılmaz var-dövlət və salehlik yanımdadır.
19 Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
Barım qızıldan, saf qızıldan dəyərlidir, Bəhərim gümüşdən qiymətlidir.
20 Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
Mən salehlik yolunda, Ədalət yollarının ortasında gəzərəm.
21 hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
Məni sevənləri sərvətə çatdıraram, Xəzinələrini dolduraram.
22 Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
Rəbb Öz yolunun başlanğıcında, Hər işindən əvvəl mənə malik oldu.
23 Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
Yaradılışın əzəlindən, Dünya yaranmazdan əvvəl mən var idim.
24 Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
Dərin sular olmazdan əvvəl, Bol sulu çeşmələr olmazdan əvvəl doğulmuşam.
25 mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
Dağlar yaradılmazdan əvvəl, Təpələr mövcud olmazdan əvvəl təvəllüd tapmışam.
26 míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
Rəbb dünyanı, çölü-düzü, torpaqları yaradanda,
27 Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
Göyləri yaradanda, Dərinliyin üzü üstündə bir dairə çəkəndə,
28 midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
Buludları yuxarıda yerləşdirəndə, Dərinlikdə bulaqları bağlayanda,
29 midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
Sular əmrindən çıxmasın deyə dənizə sədd çəkəndə, Yerin bünövrələrini təyin edəndə
30 Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
Rəbbin yanında memar idim. Hər gün fərəhlənirdim, Hüzurunda həmişə sevinirdim.
31 játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
Yaratdığı aləmə görə sevinirdim, Bəşər övladlarına görə fərəhlənirdim.
32 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
İndi, ey övladlar, mənə qulaq asın: Yoluma bağlı qalan nə bəxtiyardır!
33 Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
Verdiyim tərbiyəyə qulaq asın, Hikmət alın, onu bir tərəfə atmayın.
34 Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
Mənə qulaq asan, Hər gün darvazalarım qarşısında duran, Qapılarımda dayanıb gözləyən nə bəxtiyardır!
35 Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
Çünki məni tapan həyat tapar, Rəbbi razı salar.
36 de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
Məni əldən verən canına qəsd edər, Mənə nifrət edənlərin hamısı ölümü sevər».