Példabeszédek 7
1 Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.
Ka ca ka olthui he ngaithuen lamtah ka olpaek he na taengah khoem ne.
2 Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.
Ka olpaek he ngaithuen lamtah hing puei. Ka olkhueng he na mikhmuh ah thenhnaih la om saeh.
3 Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.
Te te na kutdawn dongah hlaengtang lamtah na lungbuei cabael dongah daek lah.
4 Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;
Cueihnah te, “Ka ngannu nang tah,” ti nah lamtah yakmingnah te pacaboeina la khue.
5 hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.
Rhalawt nu taeng lamkah khaw, kholong nu kah hoem ol lamkah khaw namah aka ngaithuen ham ni.
6 Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.
Ka im bangbuet kah thohhuel long ka dan.
7 Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:
Te vaengah hlangyoe rhoek te ka hmuh tih cadong ca rhoek khuiah a lungbuei aka talh khaw ka yakming.
8 elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,
Huta imdak kah bangkil te a paan tih huta im kah longpuei la luei.
9 szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.
Hlaemhmah ah, khothun kholaeh ah, khoyin yinthuem neh khohmuep ah khaw, cet.
10 S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;
Anih aka doe ham huta ngawn tah pumyoi hnisui neh a lungbuei a uep coeng ke.
11 zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:
Tekah huta tah hue a sak tih a im ah khaw a thinthah. A khopha khaw duem pawh.
12 egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.
Tahae nawn ah imkawt ah, tahae ah toltung neh bangkil takuem ah rhongngol coeng.
13 Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:
Tekah cadong te a sol tih a mok, a maelhmai khaw a cadong ham a tanglue pah tih cadong te,
14 Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;
Kamah taengkah rhoepnah hmueih neh tihnin ah tah ka olcaeng te ka thuung coeng.
15 azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.
Te dongah nang doe ham neh na mikhmuh ah toem hamla ka mop tih nang kam hmuh tangloeng.
16 Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;
Ka soengca te Egypt hnitang, cenlang, hniphaih neh ka phaih coeng.
17 behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.
Ka thingkong dongah murrah, thingul, thingsa ka khueh thil coeng.
18 Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.
Halo lah a hlo neh mincang duela hmilhmal sih lamtah, pumnai neh yoka sih.
19 Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;
Tongpa loh a im ah om pawt tih khohla ah yiin la cet coeng.
20 a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.
A kut dongah tangka cun a khuen tih hlalum hnin ah ni a im la ha pawk eh?,” a ti.
21 Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.
Anih te a rhingtuknah cungkuem neh a yoek tih a hmuilai kah hamsum neh a heh.
22 Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;
Te dongah huta hnukah maeh la aka poeh vaito bangla, aka ang thuituennah dongkah khocin rhui bangla cet.
23 mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.
Vaa loh pael khuila a kun paitok bangla a thin te thaltang loh a khoh pah duela a hinglu te ming pawh.
24 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:
Te dongah ca rhoek loh kai ol he hnatun uh lamtah ka ka dongkah olthui he hnatung uh laeh.
25 ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;
Anih kah longpuei la mael boeh, na lungbuei te anih kah a hawn la khohmang sak boeh.
26 mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.
Anih loh hmalaem la muep a cungku sak tih aka tlung rhoek khaw boeih a ngawn coeng.
