< Példabeszédek 7 >
1 Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.
Oğlum, sözlərimə bağlı qal, Əmrlərimi özündə saxla.
2 Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.
Əmrlərimə bağlı qalsan, yaşayacaqsan, Təlimimi göz bəbəyin kimi qoru.
3 Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.
Onları üzük kimi barmağına keçir, Ürəyinin lövhəsinə köçür.
4 Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;
Hikmətə de: «Bacımsan», İdraka söylə: «Yaxın dostumsan».
5 hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.
Onlar səni əxlaqsız qadından, Şirindilli yad arvaddan qoruyar.
6 Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.
Evimin pəncərəsinin şəbəkəsindən Mən bayıra baxırdım.
7 Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:
Bir dəstə cahil gənc arasında Qanmaz bir cavanı gördüm.
8 elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,
Bu qadının evinin tininə yaxın küçədən keçirdi, Onun evi olan yolla gedirdi.
9 szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.
Alaqaranlıqda, gün batanda, Gecə düşəndə, hava qaralanda.
10 S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;
Fahişə libaslı, qəlbi fitnə dolu bu qadın Dərhal onu qarşıladı.
11 zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:
O hay-küyçüdür, o bihəyadır, Öz evində oturmayandır.
12 egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.
Gah küçəyə, gah meydanlara çıxar, Hər tin başı bir pusqu qurar.
13 Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:
O, oğlanı tutub öpdü, Həyasızcasına belə dedi:
14 Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;
«Ünsiyyət qurbanı kəsməyə borclu idim, Əhdimə bu gün əməl etmişəm.
15 azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.
Ona görə səni görmək üçün qarşına çıxdım, Səni çox axtardım, axır ki tapdım.
16 Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;
Yatağıma Misir kətanından toxunan Əlvan üz çəkmişəm.
17 behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.
Yorğan-döşəyimə Mirra, əzvay, darçın səpmişəm.
18 Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.
Gəl sübhə qədər doyunca sevişək, Eşqdən məst olaq.
19 Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;
Ərim evdə yoxdur, Uzaq bir səfərə gedib.
20 a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.
Pul kisəsini götürüb, Evə ay bədirlənəndə qayıdacaq».
21 Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.
Fəndlər işlədib onu tovladı, Şirin dilə tutub yoldan çıxartdı.
22 Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;
Kəsilməyə aparılan bir öküz kimi, Kəməndə salınan bir maral kimi Bu oğlan o qadının ardınca düşdü.
23 mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.
Axırda ciyərinə bir ox saplanacaq. Uçub tez tora düşən quş kimi Bu oğlan da canının alınacağını bilmirdi.
24 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:
İndi, ey övladlar, mənə qulaq asın, Dilimdən çıxan sözlərə laqeyd olmayın.
25 ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;
Qoyma qəlbin o qadının yollarına meyl etsin, Onun yoluna dönmə.
26 mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.
Çünki o qadın nə qədər insanı qurban edib, Nə qədər adamı öldürüb.
27 Az alvilág útjai vannak házában, levisznek a halál kamaráihoz. (Sheol )
Onun evinin yolu ölülər diyarına aparır, Ölüm mənzilinə gedib çatır. (Sheol )