Példabeszédek 6
1 Fiam, ha kezes lettél felebarátodnál, tenyeredet összecsaptad az idegennél,
Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
2 tőrbe jutottál szájad mondásai által, megfogattál szájad mondásai által:
Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
3 tedd ezt ugyan, fiam, hogy megmenekülj, minthogy felebarátod markába kerültél: menj, tiportasd magadat és ostromold felebarátodat;
Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
4 ne engedj álmot szemeidnek, sem szendergést szempilláidnak;
Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
5 menekülj, mint szarvas a kézből, s mint a madár a madarász kezéből.
Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
6 Menj a hangyához, rest, nézd útjait, hogy okulj:
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
7 ő, a kinek nincs vezére, felügyelője és uralkodója,
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
8 elkészíti nyáron a kenyerét, összegyűjtötte aratáskor az eledelét.
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
9 Meddig, rest, fogsz feküdni, mikor kelsz fel álmodból?
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
10 Egy kis alvás, egy kis szendergés; egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj:
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
11 majd eljön, mint vándor, a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
12 Alávaló ember, jogtalan férfi, szájnak görbeségével jár,
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
13 hunyorgat szemeivel, kapargat lábaival, mutogat ujjaival;
A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
14 ferdeség a szívében, rosszat kohol minden időben, viszályokat indít.
Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
15 Azért hirtelen jön meg szerencsétlensége, rögtön megtöretik és nincsen gyógyulás.
Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
16 Hat dolog van, a mit gyűlöl az Örökkévaló és hét, a mi lelkének utálata:
E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
17 Fennhéjázó szemek, hazug nyelv, és ártatlan vért ontó kezek;
A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
18 szív, mely jogtalan gondolatokat kohol, lábak, melyek futva sietnek a rosszra;
Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
19 hazugságnak lehelője, hamis tanú, s a ki viszályokat indít testvérek közt.
A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
20 Óvd meg, fiam, atyád parancsát és el ne hagyjad anyád tanítását;
Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
21 kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd azokat nyakadra.
Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
22 Mikor jársz, az vezetni fog téged, mikor lefekszel, őrködik feletted, s mikor felébredtél, az beszélget veled.
Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
23 Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.
Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
24 Hogy megőrizzen téged a rossz asszonytól, a simanyelvű idegen nőtől.
Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
25 Ne kívánd meg szépségét szívedben, s el ne fogjon téged szempilláival.
Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
26 Mert parázna asszonyért egy czipó kenyérre jutsz, s férjes asszony a drága lelket vadássza.
Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
27 Kaparhat-e valaki tüzet az ölében és ruhái el nem égnek,
Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
28 avagy járhat-e valaki parázson és lábai meg nem perzselődnek?
Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
29 Olyan az, a ki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlenül, bárki hozzányúl.
Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
30 Nem gúnyolják a tolvajt, midőn lop, hogy kielégítse lelkét, midőn éhezik;
Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
31 ha rajtakapják, hétszeresen fizet, házának egész vagyonát odaadja.
És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
32 Ki házasságot tör asszonnyal, esztelen; a ki önmagát megrontja, az cselekszi ezt.
A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
33 Kárt és szégyent talál, és gyalázata nem töröltetik el.
Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
34 Mert féltékenység a férfiúnak dühe s nem kímél a bosszú napján,
Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
35 nincs tekintettel semmi váltságra s nem enged, noha sokasítod az ajándékot.
Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
