Példabeszédek 6

1 Fiam, ha kezes lettél felebarátodnál, tenyeredet összecsaptad az idegennél,

2 tőrbe jutottál szájad mondásai által, megfogattál szájad mondásai által:

3 tedd ezt ugyan, fiam, hogy megmenekülj, minthogy felebarátod markába kerültél: menj, tiportasd magadat és ostromold felebarátodat;

4 ne engedj álmot szemeidnek, sem szendergést szempilláidnak;

5 menekülj, mint szarvas a kézből, s mint a madár a madarász kezéből.

6 Menj a hangyához, rest, nézd útjait, hogy okulj:

7 ő, a kinek nincs vezére, felügyelője és uralkodója,

8 elkészíti nyáron a kenyerét, összegyűjtötte aratáskor az eledelét.

9 Meddig, rest, fogsz feküdni, mikor kelsz fel álmodból?

10 Egy kis alvás, egy kis szendergés; egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj:

11 majd eljön, mint vándor, a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.

12 Alávaló ember, jogtalan férfi, szájnak görbeségével jár,

13 hunyorgat szemeivel, kapargat lábaival, mutogat ujjaival;

14 ferdeség a szívében, rosszat kohol minden időben, viszályokat indít.

15 Azért hirtelen jön meg szerencsétlensége, rögtön megtöretik és nincsen gyógyulás.

16 Hat dolog van, a mit gyűlöl az Örökkévaló és hét, a mi lelkének utálata:

17 Fennhéjázó szemek, hazug nyelv, és ártatlan vért ontó kezek;

18 szív, mely jogtalan gondolatokat kohol, lábak, melyek futva sietnek a rosszra;

19 hazugságnak lehelője, hamis tanú, s a ki viszályokat indít testvérek közt.

20 Óvd meg, fiam, atyád parancsát és el ne hagyjad anyád tanítását;

21 kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd azokat nyakadra.

22 Mikor jársz, az vezetni fog téged, mikor lefekszel, őrködik feletted, s mikor felébredtél, az beszélget veled.

23 Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.

24 Hogy megőrizzen téged a rossz asszonytól, a simanyelvű idegen nőtől.

25 Ne kívánd meg szépségét szívedben, s el ne fogjon téged szempilláival.

26 Mert parázna asszonyért egy czipó kenyérre jutsz, s férjes asszony a drága lelket vadássza.

27 Kaparhat-e valaki tüzet az ölében és ruhái el nem égnek,

28 avagy járhat-e valaki parázson és lábai meg nem perzselődnek?

29 Olyan az, a ki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlenül, bárki hozzányúl.

30 Nem gúnyolják a tolvajt, midőn lop, hogy kielégítse lelkét, midőn éhezik;

31 ha rajtakapják, hétszeresen fizet, házának egész vagyonát odaadja.

32 Ki házasságot tör asszonnyal, esztelen; a ki önmagát megrontja, az cselekszi ezt.

33 Kárt és szégyent talál, és gyalázata nem töröltetik el.

34 Mert féltékenység a férfiúnak dühe s nem kímél a bosszú napján,

35 nincs tekintettel semmi váltságra s nem enged, noha sokasítod az ajándékot.