Példabeszédek 6
1 Fiam, ha kezes lettél felebarátodnál, tenyeredet összecsaptad az idegennél,
Synu můj, slíbil-lis za přítele svého, podal-lis cizímu ruky své,
2 tőrbe jutottál szájad mondásai által, megfogattál szájad mondásai által:
Zapleten jsi slovy úst svých, jat jsi řečmi úst svých.
3 tedd ezt ugyan, fiam, hogy megmenekülj, minthogy felebarátod markába kerültél: menj, tiportasd magadat és ostromold felebarátodat;
Učiniž tedy toto, synu můj, a vyprosť se, poněvadžs se dostal v ruku přítele svého. Jdi, pokoř se, a probuď přítele svého.
4 ne engedj álmot szemeidnek, sem szendergést szempilláidnak;
Nedej usnouti očím svým, a zdřímati víčkám svým.
5 menekülj, mint szarvas a kézből, s mint a madár a madarász kezéből.
Vydři se jako srna z ruky, a jako pták z ruky čižebníka.
6 Menj a hangyához, rest, nézd útjait, hogy okulj:
Jdi k mravenci, lenochu, shlédni cesty jeho, a nabuď moudrosti.
7 ő, a kinek nincs vezére, felügyelője és uralkodója,
Kterýž nemaje vůdce, ani správce, ani pána,
8 elkészíti nyáron a kenyerét, összegyűjtötte aratáskor az eledelét.
Připravuje v létě pokrm svůj, shromažďuje ve žni potravu svou.
9 Meddig, rest, fogsz feküdni, mikor kelsz fel álmodból?
Dokudž lenochu ležeti budeš? Skoro-liž vstaneš ze sna svého?
10 Egy kis alvás, egy kis szendergés; egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj:
Maličko pospíš, maličko zdřímeš, maličko složíš ruce, abys poležel,
11 majd eljön, mint vándor, a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
V tom přijde jako pocestný chudoba tvá, a nouze tvá jako muž zbrojný.
12 Alávaló ember, jogtalan férfi, szájnak görbeségével jár,
Člověk nešlechetný, muž nepravý chodí v převrácenosti úst.
13 hunyorgat szemeivel, kapargat lábaival, mutogat ujjaival;
Mhourá očima svýma, mluví nohama svýma, ukazuje prsty svými.
14 ferdeség a szívében, rosszat kohol minden időben, viszályokat indít.
Převrácenost všeliká jest v srdci jeho, smýšlí zlé všelikého času, sváry rozsívá.
15 Azért hirtelen jön meg szerencsétlensége, rögtön megtöretik és nincsen gyógyulás.
A protož v náhle přijde bída jeho, rychle setřín bude, a nebudeť uléčení.
16 Hat dolog van, a mit gyűlöl az Örökkévaló és hét, a mi lelkének utálata:
Těchto šesti věcí nenávidí Hospodin, a sedmá ohavností jest duši jeho:
17 Fennhéjázó szemek, hazug nyelv, és ártatlan vért ontó kezek;
Očí vysokých, jazyka lživého, a rukou vylévajících krev nevinnou,
18 szív, mely jogtalan gondolatokat kohol, lábak, melyek futva sietnek a rosszra;
Srdce, kteréž ukládá myšlení nepravá, noh kvapných běžeti ke zlému,
19 hazugságnak lehelője, hamis tanú, s a ki viszályokat indít testvérek közt.
Svědka lživého, mluvícího lež, a toho, jenž rozsívá různice mezi bratřími.
20 Óvd meg, fiam, atyád parancsát és el ne hagyjad anyád tanítását;
Ostříhejž, synu můj, přikázaní otce svého, a neopouštěj naučení matky své.
21 kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd azokat nyakadra.
Přivazuj je k srdci svému ustavičně, a k hrdlu svému je připínej.
22 Mikor jársz, az vezetni fog téged, mikor lefekszel, őrködik feletted, s mikor felébredtél, az beszélget veled.
Kamžkoli půjdeš, ono tě zprovodí, když spáti budeš, bude tě ostříhati, a když procítíš, bude s tebou rozmlouvati,
23 Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.
(Nebo přikázaní jest svíce, a naučení světlo, a cesta života jsou domlouvání vyučující),
24 Hogy megőrizzen téged a rossz asszonytól, a simanyelvű idegen nőtől.
Aby tě ostříhalo od ženy zlé, od úlisnosti jazyka ženy cizí.
25 Ne kívánd meg szépségét szívedben, s el ne fogjon téged szempilláival.
Nežádejž krásy její v srdci svém, a nechať tě nejímá víčky svými.
26 Mert parázna asszonyért egy czipó kenyérre jutsz, s férjes asszony a drága lelket vadássza.
Nebo příčinou ženy cizoložné zchudl bys až do kusu chleba, anobrž žena cizoložná drahou duši ulovuje.
27 Kaparhat-e valaki tüzet az ölében és ruhái el nem égnek,
Může-liž kdo skrýti oheň v klíně svém, aby roucho jeho se nepropálilo?
28 avagy járhat-e valaki parázson és lábai meg nem perzselődnek?
Může-liž kdo choditi po uhlí řeřavém, aby nohy jeho se neopálily?
29 Olyan az, a ki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlenül, bárki hozzányúl.
Tak kdož vchází k ženě bližního svého, nebudeť bez viny, kdož by se jí koli dotkl.
30 Nem gúnyolják a tolvajt, midőn lop, hogy kielégítse lelkét, midőn éhezik;
Neuvozují potupy na zloděje, jestliže by ukradl, aby nasytil život svůj, když lační,
31 ha rajtakapják, hétszeresen fizet, házának egész vagyonát odaadja.
Ač postižen jsa, navracuje to sedmernásobně, vším statkem domu svého nahražuje:
32 Ki házasságot tör asszonnyal, esztelen; a ki önmagát megrontja, az cselekszi ezt.
Ale cizoložící s ženou blázen jest; kdož hubí duši svou, tenť to činí;
33 Kárt és szégyent talál, és gyalázata nem töröltetik el.
Trápení a lehkosti dochází, a útržka jeho nebývá shlazena.
34 Mert féltékenység a férfiúnak dühe s nem kímél a bosszú napján,
Nebo zůřivý jest hněv muže, a neodpouštíť v den pomsty.
35 nincs tekintettel semmi váltságra s nem enged, noha sokasítod az ajándékot.
Neohlídá se na žádnou záplatu, aniž přijímá, by i množství darů dával.
