Példabeszédek 5
1 Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
Hijo mío, atiende a mi sabiduría, E inclina tu oído a mi entendimiento,
2 hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
Para que guardes discreción Y tus labios conserven conocimiento.
3 Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
Porque los labios de la mujer inmoral destilan miel, Y su paladar es más suave que el aceite.
4 de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
Pero su propósito es amargo como el ajenjo Y agudo como espada de dos filos.
Sus pies descienden a la muerte. Sus pasos se precipitan al Seol. (Sheol h7585)
6 az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
No considera el camino de la vida. Sus sendas son inestables, pero ella no lo sabe.
7 Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
Ahora, pues, hijos, escúchenme. No se aparten de las palabras de mi boca:
8 Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
Aleja de ella tu camino. No te acerques a la puerta de su casa
9 Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
No sea que des a otros tu vigor, Y tus años al cruel.
10 nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
No sea que los extraños se llenen de tus fuerzas, Y tu esfuerzo se quede en casa ajena.
11 Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
Gemirás cuando te llegue el desenlace, Y se consuma la carne de tu cuerpo.
12 és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
Entonces dirás: ¡Cómo aborrecí la corrección, Y mi corazón menospreció la reprensión!
13 és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
¡No hice caso a la voz de mis maestros, Ni presté oído a mis instructores!
14 Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
Casi en la cima de todo mal estuve En medio de la asamblea y de la congregación.
15 Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
Bebe el agua de tu propia cisterna, Y el agua fresca de tu propio pozo.
16 Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
¿Se derramarán afuera tus manantiales, Tus corrientes de aguas por las plazas?
17 Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
¡Sean solamente tuyos, Y no de extraños contigo!
18 Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
Sea bendito tu manantial Y regocíjate con la esposa de tu juventud,
19 Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
Como hermosa venada o graciosa gacela, Sus pechos te satisfagan en todo tiempo, Y recréate siempre con su amor.
20 hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
¿Por qué, hijo mío, estarás apasionado con mujer ajena, Y abrazarás el seno de una extraña?
21 Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
Porque los caminos del hombre están ante los ojos de Yavé. Él observa todas sus sendas.
22 Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
En su propia iniquidad quedará atrapado el inicuo. Será atado con las cuerdas de su propio pecado.
23 Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.
Morirá por falta de corrección, Extraviado en la inmensidad de su locura.
