< Példabeszédek 4 >
1 Halljátok, fiúk, az atya oktatását s figyeljetek, hogy meg ösmerjétek az értelmességet;
Høyr etter, born, når far dykkar tuktar, og gjev gaum, so kann de læra å skyna!
2 mert jó tanúlságot adtam nektek, tanomat el ne hagyjátok.
For eg gjev dykk ein lærdom god; gakk ikkje frå mi upplæring!
3 Mert fia voltam atyámnak, gyöngéd s egyetlen az anyám előtt;
For eg var og barn for far min, og mor sin einaste veslegut.
4 az tanított meg engem, s mondta nékem: Tartsa meg szavaimat szíved, őrizd meg parancsaimat, hogy élj.
Då lærde han meg og sagde til meg: «Lat hjarta ditt hanga ved mine ord, tak vare på mine bod, so skal du liva.
5 Szerezz bölcsességet, szerezz értelmességet; ne felejtsd el, ne hajolj el szájam mondásaitól.
Kjøp deg visdom, kjøp deg vit, Gløym ei, vik ei burt frå ordi eg segjer!
6 Ne hagyd el őt s megőriz téged, szeresd őt és megóv téged.
Gakk ei frå visdomen, so skal han vakta deg, elska han, so skal han vara deg.
7 Kezdete a bölcsességnek: szerezz bölcsességet! s minden szerzeményeden szerezz értelmességet!
Upphavet til visdom er: Kjøp deg visdom! Og kjøp deg vit for all di eiga!
8 Tüntesd ki őt és fölemel téged, tiszteltté tesz téged, midőn átkarolod.
Set han høgt, so skal han upphøgja deg, han fører deg til æra når du tek han i fang.
9 Ad majd fejednek kecses füzért, díszes koronával ajándékoz meg téged.
Han set på ditt hovud ein yndeleg krans, ei kruna so fager han gjev deg.»
10 Halljad fiam s fogadd el mondásaimat, hogy megsokasodjanak a te életed évei.
Høyr, min son, og tak imot mine ord, so vert dine livs-år mange.
11 Bölcsesség útjára tanítottalak, járattalak az egyenesség nyomdokaiban.
Eg viser deg visdoms veg, eg fører deg fram på beine stigar.
12 Jártadban nem szorul meg lépésed, s ha futsz, nem botlasz meg.
Når du gjeng, skal du stiga fritt, når du spring, skal du ikkje snåva.
13 Ragaszkodjál az oktatáshoz, ne hagyd abba, óvd meg őt, mert ő az életed.
Haldt fast på agen, slepp han ikkje, tak vare på han, for han er ditt liv.
14 A gonoszok ösvényére ne menj, és ne haladj a rosszak útján.
På gudlause-stig må du ikkje koma, ei fara den vegen dei vonde fer.
15 Vesd el, ne vonulj rajta, térj le róla s vonulj el.
Lat han vera, gakk ikkje på han, vik frå han og kom deg undan!
16 Mert nem alusznak, ha rosszat nem tesznek, s el van rabolva álmuk, ha botlást nem okoznak.
For dei søv ikkje, fær dei’kje synda, dei misser svevnen, fær dei ikkje folk til å falla.
17 Mert ették a gonoszság kenyerét és az erőszakoskodás borát isszák.
Gudløysa er det brødet dei et og vald er den vinen dei drikk.
18 S az igazak ösvénye akár a fényes napvilág, mely egyre világosabb lesz a nappal megszilárdultáig;
Men den stigen rettferdige gjeng, er som morgonglima som ljosnar og ljosnar til dagen renn.
19 a gonoszok útja akár az éjhomály, nem tudják, miben botlanak meg.
Den vegen dei ugudlege gjeng, er som kolmyrkret, dei veit ikkje kva dei snåvar i.
20 Fiam, szavaimra figyelj, mondásaimra hajtsad füledet;
Son min, agta på ordi mine, vend ditt øyra til det eg segjer!
21 ne mozduljanak el szemeid elől, őrizd azokat szíved belsejében:
Lat dei ikkje vika frå augo dine, vara dei djupt i hjarta!
22 mert élet azok megtalálóik számára s egész testöknek gyógyulás.
For det er liv for kvar som finn det, og lækjing for heile hans likam.
23 Minden őrzendőnél jobban óvjad szívedet, mert abból erednek az élet forrásai.
Framfor alt som du vaktar, tak vare på hjarta, for livet gjeng ut frå det.
24 Vesd le magadról a szájnak görbeségét, s az ajkak ferdeségét távolítsd el magadtól.
Haldt svik med munnen ifrå deg, og burt med falske lippor!
25 Szemeid előre tekintsenek és szempilláid egyenesen nézzenek magad elé.
Lat augo dine sjå beint fram, og augnekasti skoda ende fram for deg!
26 Mérlegeld lábad nyomdokát s mind az útjaid megszilárdulnak.
Jamna stigen for din fot, og lat alle dine vegar vera støde.
27 Ne hajolj jobbra és balra, távoztasd lábadat a rossztól.
Vik ei til høgre eller vinstre, vend foten ifrå det vonde!