Példabeszédek 31
1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
Töwendikiler, padishah Lemuelge uning anisi arqiliq wehiy bilen kelgen sözlerdur; anisi bu sözlerni uninggha ögetken:
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
I oghlum, i méning amriqim, qesemler bilen tiligen arzuluqum, men sanga néme dey?
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
Küch-quwwitingni ayal-xotunlar teripige serp qilmighin; Yaki padishahlarnimu weyran qilidighan ishlargha bérilgüchi bolma!
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
I Lemuel, sharab ichish padishahlargha layiq emes, Emirlergimu haraqqa xumar bolush yarashmas.
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
Bolmisa ular sharab ichip, [muqeddes] belgilimilerni untup, Bozek bendilerning heqqini astin-üstün qiliwétishi mumkin.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Küchlük haraq ölgüsi kelgenlerge, hesretke chömgenlerge bérilsun!
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
Ular sharabni ichip, miskinlikini untup, Qaytidin derd-elimini ésige keltürmisun!
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Özliri üchün gep qilalmaydighanlargha aghzingni achqin, Halak bolay dégenlerning dewaside gep qil.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Süküt qilma, ular üchün lilla höküm qil, Ézilgenlerning we miskinlerning derdige derman bol.
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
Peziletlik ayalni kim tapalaydu? Uning qimmiti leel-yaqutlardinmu zor éship chüshidu.
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
Érining köngli uninggha tayinip xatirjem turidu, U bolghachqa érining alghan oljisi kem emestur!
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
U ömür boyi érige wapadar bolup yaxshiliq qilidu, Uni ziyan’gha uchratmaydu.
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
U qoy yungi we kendir tépip, Öz qoli bilen jan dep ejir qilidu.
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
U soda kémilirige oxshash, [Ailini béqishtiki] ozuq-tülüklerni yiraq jaylardin toshuydu.
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
Tang yorumasta u ornidin turidu, Ailisidikilerge yémeklik teyyarlaydu, Xizmetkar-dédeklerge nésiwisini teqsim qilidu.
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
U bir parche étizni özi körüp alidu; Qoli bilen yighqan daramettin u bir üzümzar bina qilidu.
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
[Ishqa qarap] u bélini küch bilen baghlar, Bileklirini küchlendürer;
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
Öz ishining paydiliqliqigha közi yéter, Kéchiche chirighini öchürmey ish qilar.
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
U qolliri bilen chaqni chörer, Barmaqliri yip urchuqini tutar.
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
Ajizlargha yardem qolini uzitar; Hajetmenlerge qollirini sozar.
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
Qar yaghqanda u ailisi toghruluq endishe qilmaydu, Öyidikilerning hemmisige qizil kiyimler kiydürülgen.
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
Kariwat yapquchlirini özi toquydu; Özining kiyim-kéchekliri kanap we sösün rexttindur.
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Érining sheher derwazilirida abruyi bar; Shu yerde u yurttiki aqsaqallar qataridin orun alidu.
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
U nepis kanaptin kiyim-kéchek tikip uni satidu; Belwaghlarni tikip sodigerlerni teminleydu.
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
Kiyimi küch-qudret we izzet-hörmettur; U kélechekke ümid bilen külüp qaraydu.
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
Aghzini achsila, dana söz qilidu, Tilida méhribane nesihetler bar.
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
Ailisidiki ishlardin daim xewer alidu, Bikargha nan yémeydu.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
Perzentliri ornidin turup uninggha bext-beriket tileydu; Érimu mubareklep uni maxtap: —
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
«Pezilet bilen yashighan ayallar köptur, Biraq sen ularning hemmisidinmu éship chüshisen» — deydu.
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Güzellik séhri aldamchidur, Hösn-jamalmu peqet bir köpük, xalas, Peqet Perwerdigardin qorqidighan ayalla maxtilidu!
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
U öz méhnitining méwiliridin behrimen bolsun! Ejirliri uni derwazilarda hörmet-shöhretke érishtürsun!
