Példabeszédek 31
1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
Maloba ya mokonzi Lemweli, mateya oyo mama na ye ateyaki ye:
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
Eh mwana na ngai ya mobali, mwana oyo abimi na libumu na ngai, mwana mobali oyo nalapelaka ndayi:
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
Kosilisa makasi na yo na basi te, komitika te na basi oyo bapengwisaka bakonzi!
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
Eh Lemweli, ebongi te mpo na bakonzi; te, ebongi te mpo na bato minene kotuna: « Wapi masanga ya makasi? »
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
Noki te soki bameli yango, bakobosana mibeko mpe bakokata na bosembo te makambo ya banyokolami.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Pesa masanga ya makasi epai ya bato oyo balingi kokufa, mpe vino epai ya bato oyo bazali kotungisama na motema.
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
Tika bango bamela mpo ete babosana pasi na bango mpe batika kokanisa lisusu minyoko na bango.
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Fungola monoko na yo mpo na kolobela bato oyo bazali na makoki ya koloba te, mpe mpo na kolongisa bato oyo bazanga basungi.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Fungola monoko na yo mpe sambisa na bosembo, bundela babola mpe bato oyo bakelela.
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
Nani akoki komona mwasi ya lokumu? Azali na motuya koleka babiju ya talo.
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
Mobali na ye atielaka ye motema mpe azangaka te biloko ya motuya.
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
Tango nyonso ya bomoi na ye, apesaka mobali na ye esengo, kasi mawa te;
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
alukaka bapwale ya meme mpe basinga ya lino, bongo maboko na ye etongaka yango na esengo.
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
Azali lokola masuwa ya bato ya mombongo, akendaka koluka bilei na ye mosika;
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
alamukaka wana butu ezali nanu, abongisaka bilei mpo na ndako na ye mpe akabolelaka basali na ye ya basi misala.
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
Soki asepeli na elanga, asombaka yango; mpe na mbuma ya misala na ye, alonaka elanga ya vino.
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
Akangaka loketo na ye makasi mpe akembisaka maboko na ye na mosala.
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
Amonaka ete mombongo na ye etambolaka malamu; mpe kino na butu, mwinda na ye ekokufa te.
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
Maboko na ye esimbaka mitonga oyo batongelaka, mpe misapi na ye etongaka bilamba.
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
Afungolaka loboko na ye mpo na kokabela babola, mpe asembolaka yango mpo na kosunga bato bakelela.
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
Tango mvula ya pembe ekitaka, abangaka eloko moko te mpo na ndako na ye, pamba te bato nyonso kati na ndako na ye balataka bilamba ya malili.
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
Asalaka babulangeti mpo na mbeto na ye mpe alataka bilamba na ye ya lino ya kitoko mpe ya motane.
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Bapesaka mobali na ye lokumu, na ekuke ya engumba, tango avandaka elongo na bakambi ya mokili.
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
Asalaka bilamba ya lino mpe atekaka yango, asalaka mombongo ya mikaba.
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
Alataka lokola elamba: molende na mosala mpe lokumu; mikolo ya lobi ebangisaka ye te, asekaka nde yango.
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
Alobaka na bwanya, mpe lolemo na ye epesaka malakisi na bolingo.
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
Azalaka na bokebi na makambo nyonso oyo elekaka na ndako na ye, mpe aliaka lipa na bogoyigoyi te.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
Bana na ye bakotelema mpo na kokumisa ye, mpe tala ndenge mobali na ye mpe akumisaka ye:
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
« Basi ebele basalaka makambo ya lokumu; kasi yo, oleki bango nyonso! »
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Bonzenga ya elongi ekosaka, mpe kitoko ya nzoto ezalaka pamba; kasi mwasi oyo atosaka Yawe, ye nde abongi na lokumu.
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
Bopesa ye bambuma ya misala na ye! Tika ete bapesa ye lokumu, na bikuke ya engumba, mpo na misala nyonso oyo asalaka!
