< Példabeszédek 31 >
1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
Dies sind die Worte des Königs Lamuel, die Lehre, die ihn seine Mutter lehrte.
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
Ach mein Auserwählter, ach du Sohn meines Leibes, ach mein gewünschter Sohn,
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
laß nicht den Weibern deine Kraft und gehe die Wege nicht, darin sich die Könige verderben!
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
O, nicht den Königen, Lamuel, nicht den Königen ziemt es, Wein zu trinken, noch den Fürsten starkes Getränk!
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
Sie möchten trinken und der Rechte vergessen und verändern die Sache aller elenden Leute.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Gebt starkes Getränk denen, die am Umkommen sind, und den Wein den betrübten Seelen,
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
daß sie trinken und ihres Elends vergessen und ihres Unglücks nicht mehr gedenken.
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Tue deinen Mund auf für die Stummen und für die Sache aller, die verlassen sind.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Tue deinen Mund auf und richte recht und räche den Elenden und Armen.
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
Wem ein tugendsam Weib beschert ist, die ist viel edler denn die köstlichsten Perlen.
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
Ihres Mannes Herz darf sich auf sie verlassen, und Nahrung wird ihm nicht mangeln.
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
Sie tut ihm Liebes und kein Leides ihr Leben lang.
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
Sie geht mit Wolle und Flachs um und arbeitet gern mit ihren Händen.
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
Sie ist wie ein Kaufmannsschiff, das seine Nahrung von ferne bringt.
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
Sie steht vor Tages auf und gibt Speise ihrem Hause und Essen ihren Dirnen.
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
Sie denkt nach einem Acker und kauft ihn und pflanzt einen Weinberg von den Früchten ihrer Hände.
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
Sie gürtet ihre Lenden mit Kraft und stärkt ihre Arme.
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
Sie merkt, wie ihr Handel Frommen bringt; ihre Leuchte verlischt des Nachts nicht.
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
Sie streckt ihre Hand nach dem Rocken, und ihre Finger fassen die Spindel.
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
Sie breitet ihre Hände aus zu dem Armen und reicht ihre Hand dem Dürftigen.
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
Sie fürchtet für ihr Haus nicht den Schnee; denn ihr ganzes Haus hat zwiefache Kleider.
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
Sie macht sich selbst Decken; feine Leinwand und Purpur ist ihr Kleid.
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Ihr Mann ist bekannt in den Toren, wenn er sitzt bei den Ältesten des Landes.
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
Sie macht einen Rock und verkauft ihn; einen Gürtel gibt sie dem Krämer.
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
Kraft und Schöne sind ihr Gewand, und sie lacht des kommenden Tages.
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
Sie tut ihren Mund auf mit Weisheit, und auf ihrer Zunge ist holdselige Lehre.
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
Sie schaut, wie es in ihrem Hause zugeht, und ißt ihr Brot nicht mit Faulheit.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
Ihre Söhne stehen auf und preisen sie selig; ihr Mann lobt sie:
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
“Viele Töchter halten sich tugendsam; du aber übertriffst sie alle.”
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Lieblich und schön sein ist nichts; ein Weib, das den HERRN fürchtet, soll man loben.
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
Sie wird gerühmt werden von den Früchten ihrer Hände, und ihre Werke werden sie loben in den Toren.