Példabeszédek 31
1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
Kuningas Lemuelin sanat: oppi, jonka hänen äitinsä hänelle opetti:
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
Ah minun poikani, ah minun kohtuni poika, ah minun toivottu poikani!
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
Älä anna vaimon saada tavaraas, ja älä käy niillä retkillä, joissa kuninkaat turmeltuvat.
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
Ei kuningasten, o Lemuel, ei sovi kuningasten viinaa juoda, eli ruhtinasten väkeviä juotavia,
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
Ettei he joisi, ja oikeutta unohtaisi, ja vääntelisi köyhäin asiaa.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Antakaat väkeviä juotavia niille, jotka hukkumallnsa ovat, ja viinaa murheellisille sieluille,
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
Että he joisivat, ja unohtaisivat ahdistuksensa, ja ei enää johdattaisi mieleensä viheliäisyyttänsä.
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Avaa suus mykän edessä, ja auta hyljättyin asiaa.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Avaa suus, ja tuomitse oikein, ja pelasta vaivainen ja köyhä.
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
Joka toimellisen vaimon löytää, se on kalliimpi kuin kaikkein kallimmat päärlyt:
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
Hänen miehensä sydän uskaltaa häneen: hänen elatuksensa ei puutu häneltä.
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
Hän tekee hänelle hyvää ja ei pahaa kaikkena elinaikanansa.
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
Hän harjoittaa itsensä villoissa ja pellavissa, ja tekee mielellänsä työtä käsillänsä.
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
Hän on niinkuin kauppamiehen haaksi, joka elatuksensa tuo kaukaa.
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
Hän nousee yöllä, ja antaa perheellensä ruokaa, ja piioillensa heidän osansa.
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
Hän pyytää peltoa ja saa sen, ja istutaa viinapuita kättensä hedelmästä.
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
Hän vyöttää kupeensa väkevydellä, ja vahvistaa käsivartensa.
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
Hän näkee askareensa hyödylliseksi: hänen kynttiläänsä ei sammuteta yöllä.
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
Hän ojentaa kätensä rukkiin, ja tarttuu sormillansa kehrävarteen.
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
Hän kohottaa kätensä köyhille, ja ojentaa kätensä tarvitseville.
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
Ei hän pelkää lunta huoneessansa; sillä kaikella hänen perheellänsä ovat kaksinkertaiset vaatteet.
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
Hän tekee itsellensä makausvaatteita: valkia kallis liina ja purppura ovat hänen pukunsa.
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Hänen miehensä on tuttu porteissa, istuissansa maan vanhimpain tykönä.
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
Hän tekee kallista liinaa ja myy sitä, ja antaa vyön kauppaajalle.
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
Väkevyys ja kunnia on hänen pukunsa, ja hän nauraa seuraavaiselle ajalle.
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
Hän avaa suunsa viisaudessa, ja hänen kielensä on suloinen oppi.
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
Hän katselee kurkistellen, kuinka hänen huoneessansa kaikki asiat ovat, ja ei syö laiskuudessa leipäänsä.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
Hänen poikansa tulevat ja ylistävät häntä autuaaksi: hänen miehensä kiittää häntä sanoen:
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
Moni tytär käyttää itsensä kauniisti; mutta sinä käyt ylitse heidän kaikkein.
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Otollinen olla on petollisuus, ihana olla on turha; vaan vaimo, joka Herraa pelkää, ylistetään.
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
Antakaat hänelle kättensä hedelmästä, ja hänen kättensä työt kiittäkään häntä porteissa.
