< Példabeszédek 31 >

1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
The words of Lemuel the king, —the strain which was taught him by his mother: —
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
What, my son? and what, the son of my womb? aye what, the son of my vows?
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
Do not give, to women, thy strength, nor thy ways, to them who ruin kings.
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
It is not for kings, O Lemuel, it is not for kings to drink wine, nor, for dignitaries, to desire strong drink,
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
Lest he drink, and forget that which is decreed, and alter the plea of any who are sorely oppressed.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Give strong drink, to him that is perishing, and wine, to such as are embittered in soul:
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
Let him drink, and forget his poverty, and, his wearying toil, let him remember no more.
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Open thy mouth for the dumb, for the cause of all the children of the departed.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Open thy mouth—judge righteously, —and administer justice for the poor and the needy.
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
A virtuous woman, who can find? for, far beyond corals, is her worth.
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
The heart of her husband, trusteth her, and, gain, he shall not lack:
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
She doeth him good and not evil, all the days of her life:
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
She seeketh wool and flax, and worketh willingly with her hands:
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
She is like the ships of the merchant, from afar, she bringeth in her food;
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
And she riseth, while yet it is night, and giveth food to her household, and a task to her maidens:
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
She considereth a field, and procureth it, Out of the fruit of her hands, she planteth a vineyard:
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
She girdeth, with strength her loins, and putteth vigour into her arms:
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
She tasteth, whether, good, be her merchandise, and her lamp, goeth not out by night:
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
Her hands, she putteth forth to the distaff, and, her palms, lay hold of the spindle:
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
Her palm, she spreadeth out to the oppressed, and, her hands, she extendeth to the needy:
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
She feareth not, for her household, because of the snow, for, all her household, are clothed with crimson:
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
Coverlets, she maketh for herself, Of white linen and of purple, is her clothing:
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Known in the gates, is her husband, when he sitteth, with the elders of the land:
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
Fine linen wraps, she maketh and selleth, and, girdles, doth she deliver to the trader:
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
Strength and dignity, are her clothing, and she laugheth at the time to come:
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
Her mouth, she openeth with wisdom, and, the instruction of kindness, is on her tongue:
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
She looketh well to the goings of her household, and, the bread of idleness, will she not eat.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
Her children rise up, and call her happy! her husband, and he praiseth her: —
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
Many daughters, have done virtuously, but, thou, excellest them all!
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Deceitful is loveliness and vain is beauty, The woman that revereth Yahweh, she, shall be praised:
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
Give her of the fruit of her own hands, and let her own works, praise her in the gates.

< Példabeszédek 31 >