Példabeszédek 31
1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
The words of king Lemuel; the oracle which his mother taught him.
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
What, my son? and what, O son of my womb, and what, O son of my vows?
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
Give not thy strength unto women, nor thy ways to that which destroyeth kings.
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
It is not for kings, O Lemuel, it is not for kings to drink wine; nor for princes [to say], Where is strong drink?
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
Lest they drink, and forget the law, and pervert the judgment of any that is afflicted.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Give strong drink unto him that is ready to perish, and wine unto the bitter in soul:
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
Let him drink, and forget his poverty, and remember his misery no more.
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Open thy mouth for the dumb, in the cause of all such as are left desolate.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Open thy mouth, judge righteously, and minister judgment to the poor and needy.
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
A virtuous woman who can find? for her price is far above rubies.
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
The heart of her husband trusteth in her, and he shall have no lack of gain.
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
She doeth him good and not evil all the days of her life.
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
She seeketh wool and flax, and worketh willingly with her hands.
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
She is like the merchant-ships; she bringeth her food from afar.
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
She riseth also while it is yet night, and giveth meat to her household, and their task to her maidens.
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
She considereth a field, and buyeth it: with the fruit of her hands she planteth a vineyard.
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
She girdeth her loins with strength, and maketh strong her arms.
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
She perceiveth that her merchandise is profitable: her lamp goeth not out by night.
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
She layeth her hands to the distaff, and her hands hold the spindle.
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
She spreadeth out her hand to the poor; yea, she reacheth forth her hands to the needy.
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
She is not afraid of the snow for her household; for all her household are clothed with scarlet.
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
She maketh for herself carpets of tapestry; her clothing is fine linen and purple.
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Her husband is known in the gates, when he sitteth among the elders of the land.
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
She maketh linen garments and selleth them; and delivereth girdles unto the merchant.
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
Strength and dignity are her clothing; and she laugheth at the time to come.
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
She openeth her mouth with wisdom; and the law of kindness is on her tongue.
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
She looketh well to the ways of her household, and eateth not the bread of idleness.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
Her children rise up, and call her blessed; her husband [also], and he praiseth her, [saying]:
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
Many daughters have done virtuously, but thou excellest them all.
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Favour is deceitful, and beauty is vain: [but] a woman that feareth the LORD, she shall be praised.
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
Give her of the fruit of her hands; and let her works praise her in the gates.
