Példabeszédek 31
1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
THE WORDS OF KING LEMUEL: The prophecie which his mother taught him.
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
What my sonne! and what ye sonne of my wombe! and what, O sonne of my desires!
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
Giue not thy strength vnto women, nor thy wayes, which is to destroy Kings.
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
It is not for Kings, O Lemuel, it is not for Kings to drink wine nor for princes strog drinke,
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
Lest he drinke and forget the decree, and change the iudgement of all the children of affliction.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Giue ye strong drinke vnto him that is readie to perish, and wine vnto them that haue griefe of heart.
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
Let him drinke, that he may forget his pouertie, and remember his miserie no more.
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Open thy mouth for the domme in the cause of all the children of destruction.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Open thy mouth: iudge righteously, and iudge the afflicted, and the poore.
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
Who shall finde a vertuous woman? for her price is farre aboue the pearles.
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
The heart of her husband trusteth in her, and he shall haue no neede of spoyle.
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
She will doe him good, and not euill all the dayes of her life.
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
She seeketh wooll and flaxe, and laboureth cheerefully with her handes.
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
She is like the shippes of marchants: shee bringeth her foode from afarre.
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
And she riseth, whiles it is yet night: and giueth the portion to her houshold, and the ordinarie to her maides.
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
She considereth a field, and getteth it: and with the fruite of her handes she planteth a vineyarde.
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
She girdeth her loynes with strength, and strengtheneth her armes.
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
She feeleth that her marchandise is good: her candle is not put out by night.
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
She putteth her handes to the wherue, and her handes handle the spindle.
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
She stretcheth out her hand to the poore, and putteth foorth her hands to the needie.
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
She feareth not the snowe for her familie: for all her familie is clothed with skarlet.
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
She maketh her selfe carpets: fine linen and purple is her garment.
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Her husband is knowen in the gates, when he sitteth with the Elders of the land.
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
She maketh sheetes, and selleth them, and giueth girdels vnto the marchant.
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
Strength and honour is her clothing, and in the latter day she shall reioyce.
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
She openeth her mouth with wisdome, and the lawe of grace is in her tongue.
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
She ouerseeth the wayes of her housholde, and eateth not the bread of ydlenes.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
Her children rise vp, and call her blessed: her husband also shall prayse her, saying,
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
Many daughters haue done vertuously: but thou surmountest them all.
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Fauour is deceitfull, and beautie is vanitie: but a woman that feareth the Lord, she shall be praysed.
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
Giue her of the fruite of her hands, and let her owne workes prayse her in the gates.
