Példabeszédek 31
1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
Lemyl sangpahrang ak awicyih a nu ing a cawngpyinaak awi taw vemyihna ni;
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
Aw ka capa, aw ka thi ka sa awhkawng ka canaak ka capa, aw kak awikam awhkawng ka canaak ka capa, ngai lah,
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
Nak thamahnaak ce nu a hamna koeh pe, sangpahrang him ham ak caikhqi venawh na hqingnaak koeh pe kawp ti.
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
Aw Lemyl, Sangpahrangkhqi ing misurtui a mi aawk hly am ni, ukkungkhqi ing zuu ami aawk hly am ni.
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
A mi aawk awhtaw aanaa awi ce hilh kawm usaw, thlak khawdengkhqi khanawh amak thymna uknaak ta kawm uh.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Ak thi tawm ce zuu pe unawh, ak kawseekhqi ce misurtui pe uh.
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
Aw seitaw a khawdengnaak ce hilh seitaw a patangnaak ce hilh seh.
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Awi amak kqawn thai thlangkhqi hamna awi kqawn pe nawh, dyihpyikung amak ta khqi ing a mi ham kawi ce ham sak khqi.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Ak thymna awi kqawn nawh awi deng lah; kawdengkhqi ingkaw ak voetvaikhqi a mi ham hly kawi ham sak khqi lah.
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
U nu khawsak ak leek nu ak hu? A phu taw suilung a phuk tlo lakawh a phu tlo ngai hy.
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
A vaa ing anih ce yp na nawh them a voetnaak am ta hy.
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
A vaa hamna a hqing khui them leek ing bee sak hy.
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
Tuumyi ingkaw hla sui nawh, a kut ing kawzeel cana sai hy.
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
A nih cetaw them ak zawi lawng ing myih nawh, khawkhla nakawng ai kawi law pyi hy.
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
Khaw a dai hlanawh tho nawh; a imkhui khaw ingkaw a tamnaa nukhqi ham ai kawi toen hy.
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
Khawhyn ce nainawng hqeet nawh thlai hy; a bibinaak khui awhkawng misur ce ling hy.
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
Thamahnaak ing ak cawi zeen nawh, a baan thamah sak hy.
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
Them a zawihnaak awh a phu awm nawh, khawmthan awh awm a mai im am thih man hy.
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
A kut ingawh bu pawm nawh a kutply ingawh tahplem qawlh hy.
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
A kut ce thlak khawdengkhqi benna soeng nawh, ak voetvaikhqi ven dyna pha sak hy.
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
Daamtui baw nawh khaw a ding canawh a imkhui khaw ce hibai ak awih ing khuk khqi nawh lynaak am ta hy.
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
Hiphaih leek soeih amah ham tak nawh, suisak leek ing hlawihhlam qu hy.
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Khawkkhui cunnaak chawmkeng kuun nawh a hqaamcakhqi ven ang ngawih awh a vaa ce thlang ing kqihchah na hy.
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
Hla qui ak leek leek ing suibai tak nawh zawi hy, them ak thlaikhqi vena chawmqui ce thak khqi hy.
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
A suisak taw thamahnaak ingkaw qypawmnaak na awm nawh, khawnghi ak pha law hly hamna awmhly hy.
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
Cyihnaak ing am kha aang nawh, am khaaawh ypawmna toelthamnaak ce awm hy.
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
A imkhui khawsak ak leekna toek nawh thakdam a buh am ai hy.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
A cakhqi ing tho unawh, thlang zoseen nu ti kawm usaw, a vaa ingawm kyihcah kaw.
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
“Nu khawsak ak leek khawzah awm uhy. Cehlai nang ing pyh khqi boeih hyk ti,” ti nawh.
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Mikhaileek awm zoeknaak mai ni, dawnaak bai thailatnaak ni. Bawipa ak kqihchah a nu taw kyihcah tyngna awm kaw.
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
Ce a nu ce a bi thaphu pe unawh, khawkkhui lutnaak chawmkeng awh a bibinaak ing kyihcah lah uh.
