Példabeszédek 30
1 Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
Ko nga kupu a Akuru tama a Iakehe; ko te poropititanga. I korero taua tangata ki a Itiere, ki a Itiere raua ko Ukara,
2 Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
He pono ko ahau te mea poauau rawa o nga tangata, kahore hoki he matauranga tangata i roto i ahau.
3 s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
Kihai hoki ahau i whakaakona ki te whakaaro nui, kihai ano i mohio ki te Mea Tapu.
4 Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
Ko wai kua piki atu ki te rangi, a heke mai ai ano? Ko wai kua pupu i te hau ki roto ki ona ringa? Na wai i takai nga wai ki roto ki tona kakahu? Na wai i whakapumau nga pito katoa o te whenua? Ko wai tona ingoa, a ko wai hoki te ingoa o tana tam a, ki te mohiotia e koe?
5 Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
Ko nga kupu katoa a te Atua he mea whakamatau: he whakangungu rakau ia ki te hunga katoa e whakawhirinaki ana ki a ia.
6 Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
Kaua e tapiritia etahi kupu ki ana, kei riria e ia tou he, a ka kitea koe he tangata korero teka.
7 Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
E rua nga mea kua inoia e ahau i a koe; kaua ena e kaiponuhia i ahau i mua i toku matenga;
8 Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
Whakamataratia atu i ahau te horihori me te korero teka; kaua e homai te rawakore ki ahau, te taonga ranei; whangaia ahau ki te kai e rite ana maku:
9 nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
Kei makona ahau, a ka whakakahore ki a koe, ka mea, Ko wai a Ihowa? Kei rawakore ranei ahau, a ka whanako, ka whakahua noa hoki i te ingoa o toku Atua.
10 Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
Kaua e korerotia te pononga ki tona ariki, kei kanga ia i a koe, a ko koe e he.
11 Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
Tera te whakatupuranga, he kanga ta ratou i to ratou papa, kahore hoki e manaaki i to ratou whaea.
12 nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
Tera te whakatupuranga, he ma ki ta ratou na titiro, otira kahore ano kia horoia atu to ratou paru.
13 nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
Tera te whakatupuranga, Na, te whakakake o o ratou kanohi! Kua whakarewaina ake hoki o ratou kamo.
14 Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
Tera te whakatupuranga, ko o ratou niho ano he hoari, ko o ratou niho purakau ano he maripi, hei horo i te hunga iti i runga i te whenua, i nga rawakore hoki i roto i nga tangata.
15 Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
E rua nga tamahine a te ngate, ko ta raua karanga, Homai, homa. E toru nga mea e kore rawa e makona, ae ra, e wha nga mea e kore e ki, Kati:
16 Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol h7585)
Ko te rua tupapaku; ko te kopu pakoko; ko te whenua kihai i pukuwaitia; a ko te ahi e kore nei e ki, Kati. (Sheol h7585)
17 Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
Ko te kanohi e whakahi ana ki te papa, e whakahawea ana ki te whakarongo ki tona whaea, ma nga raweni o te awaawa ia e tikaro, a ma nga pi ekara e kai.
18 Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
E toru nga mea he whakamiharo rawa, e kore e taea e ahau, ae ra, e wha kahore e mohiotia e ahau:
19 a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
Ko te huarahi o te ekara i te rangi; ko te huarahi o te nakahi i runga i te kamaka; ko te huarahi o te kaipuke i waenga moana; a ko te huarahi o te tangata ki te kotiro.
20 Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
He pera ano te huarahi o te wahine puremu; ka kai ia, a ka horoi i tona mangai, a ka ki, Kahore aku mahi he.
21 Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
E toru nga mea e korikori ai te whenua, a e wha, he mea e kore e manawanuitia e ia:
22 szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
Ko te pononga ina whakakingitia ia; ko te wairangi hoki ina makona i te taro;
23 gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
Ko te wahine whakarihariha ina whiwhi i te tane; a ko te pononga wahine ina tuku iho mana nga mea a tona rangatira.
24 Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
E wha nga mea ririki i runga i te whenua, he nui noa atu ia nga whakaaro:
25 a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
Ko nga popokorua ehara i te iwi kaha, heoi e mea ana i te kai ma ratou i te raumati;
26 a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
Ko nga koni, he iwi ngoikore, heoi e hanga ana i o ratou whare ki te kamaka;
27 királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
Ko nga mawhitiwhiti, kahore o ratou kingi, heoi haere ropu ana ratou katoa;
28 a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
Ko te mokomoko, ko ona peke hei pupuri mana; otiia kei roto ia i nga whare kingi.
29 Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
E toru nga mea, he tau ta ratou hikoi, ae ra, e wha he huatau ki te haere:
30 az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
Ko te raiona, ko te mea kaha rawa o nga kararehe, e kore nei e tahuri mai i te aroaro o tetahi;
31 a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
Ko te kuri horo; ko te koati toa ano hoki; a ko te kingi, kahore nei tetahi e maranga ake ki a ia.
32 Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
Ki te mea he mahi kuware tau i a koe i whakaneke ake ai i a koe, ki te mea ranei i whakaaro kino koe, kopania tou ringa ki tou mangai.
33 Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.
He pono hoki ki te hurihia te waiu ka puta mai he pata, a ki te kowiria te ihu ka puta mai he toto: waihoki ki te akina te riri ka puta he whawhai.
