Példabeszédek 30
1 Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2 Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3 s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4 Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5 Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6 Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7 Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
8 Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
9 nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
10 Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
11 Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
12 nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
13 nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14 Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
15 Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16 Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol h7585)
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol h7585)
17 Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18 Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
19 a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20 Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21 Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22 szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23 gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
24 Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25 a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26 a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
27 királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28 a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29 Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
30 az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
31 a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
32 Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33 Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
