Példabeszédek 30
1 Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
Men pawòl Agou, pitit Jake, moun peyi Masa. Men deklarasyon nonm lan te fè: Mwen bouke, Bondye! Mwen bouke, Bondye! Mwen pa kapab ankò!
2 Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
Mwen sòt pase panyen pèsi. Se pa moun mwen ye. Mwen pa gen lespri tankou tout moun.
3 s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
Mwen pa janm konnen sa ki rele konesans. Mwen pa konprann anyen nan bagay Bondye.
4 Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
Ki moun ki janm moute nan syèl, apre sa ki redesann sou latè? Ki moun ki janm ranmase van yo nan men l'? Ki moun ki janm mare dlo yo nan rad li? Ki moun ki fikse limit tè a? Ki jan li rele? Ki jan pitit li rele? Di m' non, si ou konnen?
5 Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
Bondye toujou kenbe pawòl li. Li pwoteje tout moun ki mete konfyans yo nan li.
6 Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
Pa fè l' di sa li pa di. Si ou fè sa, l'a fè ou repwòch, l'a fè tout moun wè se mantò ou ye.
7 Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
Bondye, se de bagay ase mwen mande ou: Tanpri, pa refize m' yo anvan mwen mouri.
8 Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
Men yo: Pa kite m' bay manti pou m' twonpe moun. Pa fè m' ni rich ni pòv. Ban m' kantite manje mwen bezwen pou m' viv la.
9 nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
Si mwen gen twòp, m'a vire do ba ou, m'a di mwen pa konnen ki moun ou ye. Si mwen pa gen ase, m'a vòlò, m'a fè yo pase ou nan betiz.
10 Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
Pa janm pale yon domestik mal devan mèt li. L'a madichonnen ou, l'a fè ou peye bouch ou.
11 Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
Gen yon kalite moun k'ap bay papa yo madichon, ki pa gen konsiderasyon pou manman yo.
12 nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
Gen yon lòt kalite moun ki konprann yo nan kondisyon pou fè sèvis Bondye. Men, pi mal pase yo nanpwen.
13 nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
Gen yon lòt kalite moun ankò ki mete nan tèt yo yo pa kanmarad pesonn, wa pa kouzen yo.
14 Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
Gen yon lòt kalite moun, se bèt nan bwa yo ye. Pou yo viv, y'ap devore malere yo, y'ap pwofite sou pòv yo.
15 Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
Sansi gen de pitit fi: tou de gen menm non, yo rele: Ban mwen! Ban mwen! Gen twa bagay ki pa janm di ase. Sa m'ap di la a! Gen kat bagay ki pa janm di se kont.
16 Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol h7585)
Men yo: Se peyi kote mò yo ye a, se fanm ki pa ka fè pitit, se tè a ki pa janm bwè kont dlo li, epi se dife. Bagay sa yo pa janm di ase. (Sheol h7585)
17 Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
Yon pitit ki pase papa l' nan betiz, ki pa respekte lòd manman l', chen gen pou devore kadav li nan raje, zwezo nan bwa va manje grenn je li.
18 Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
Gen twa bagay mwen pa janm ka konprann. Sa m'ap di la a! Gen kat bagay konsa.
19 a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
Men yo: Se jan malfini plane nan syèl la, se jan koulèv mache sou wòch, se jan bato kouri sou lanmè, se jan gason ak fanm rive fè lamou.
20 Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
Men ki jan fanm k'ap twonpe mari yo fè: Lè yo fin fè sa y'ap fè a, yo benyen byen pwòp, epi yo di: Mwen pa fè anyen ki mal.
21 Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
Gen twa bagay ki fè latè tranble. Sa m'ap di la a! Gen kat bagay moun pa ka sipòte.
22 szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
Men yo: Se yon esklav ki rive chèf, se yon moun sòt ki gen tou sa li bezwen,
23 gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
se yon fanm ki pa t' janm jwenn moun renmen l' epi ki resi mare yon nòs, se yon sèvant ki pran plas metrès li.
24 Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
Gen kat ti bèt sou latè, gen lespri pase yo nanpwen:
25 a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
Se foumi: yo tou fèb, men yo pase tout sezon chalè ap fè pwovizyon mete la.
26 a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
Se chat mawon: yo pa pi fò pase sa. Men, yo fè kay yo nan twou wòch.
27 királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
Se krikèt vèt: yo pa gen chèf, men yo mache pa bann.
28 a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
Se zandolit: ou ka pran yo nan men ou. Men, ou jwenn yo nan palè wa yo.
29 Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
Gen twa bagay ki bèl lè y'ap mache. Sa m'ap di la a! Gen kat bagay ki gen bèl demach:
30 az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
Se lyon, se li ki pi fò nan tout zannimo, li pa pè yo yonn.
31 a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
Se bouk kabrit. Se chwal sele bride. Se wa lè y'ap mache devan lame yo.
32 Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
Si ou te sòt jouk pou ou te rive fè grandizè, kalkile sou sa ou fè a: Pe bouch ou!
33 Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.
Si ou bat lèt, l'ap fè bè. Si ou frape yon moun sou men l', l'ap senyen. Si ou nan pouse dife, ou nan gwo kont.
