Példabeszédek 30
1 Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.
Magi e weche mag Agur wuod Jake, ma gin weche matut. Magi e weche ma Agur wachone Ithiel; adier owuoyo ne Ithiel niya, “Aol marumo, yaye Nyasaye, to pod anyalo wuoyo.
2 Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;
Chutho afuwo ahinya ma ok awinjora bedo dhano; ok an kod ngʼeyo tiend wach mar dhano.
3 s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.
Ok asepuonjora rieko, kata ngʼeyo mar Nyasaye, ma en Jal Maler Moloyo, bende aongego.
4 Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?
En ngʼa mosedhi e polo kendo olor piny? En ngʼa mosechoko yamo moketo ei lwete? En ngʼa mosechoko pi gi lawe kata mosepimo giko mar tungʼ piny? Nyinge to en ngʼa, koso wuode to nyinge ngʼa? Nyisa ane ka ingʼeyo!
5 Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
“Wach ka wach moa kuom Nyasaye en adier; Nyasaye en okumba ne jogo mopondo kuome.
6 Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.
Kik imed gimoro e wachne, to nono obiro kwedi mi onyis ni in ja-miriambo.
7 Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.
“Gik moko ariyo makwayi; yaye Jehova Nyasaye; kik itama biro buti kapok atho.
8 Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:
Mi wuond gi miriambo obed mabor koda; kik imiya chan kata mwandu, to miya mana chiemba mapile.
9 nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.
Nimar, ka ok kamano, to anyalo bedo gi mwandu mangʼeny mi akwedi ka awacho ni, ‘Jehova Nyasaye to en ngʼa?’ Kata anyalo bedo jachan mi akwel, mi ami nying Nyasacha wichkuot.
10 Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.
“Kik iwuo marach kuom jatich ne ngʼat mondike nono to obiro kwongʼi, mi iyud chandruok.
11 Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;
“Nitie jogo makwongʼo wuonegi kendo ok gwedh minegi;
12 nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;
jogo ma paro giwegi ni giler to ok osepwodhgi kuom kethruokgi;
13 nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!
jogo ma wangʼ-gi tek masungore, manenogi richo;
14 Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.
joma lekegi chalo gi ligangla kendo nyipongʼ lekegi chalo pelni mabitho, mar chamo jochan manie piny, kod joma odhier manie dier ji.
15 Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!
“Chwe nigi nyiri ariyo. Giywak ni, ‘Miwa! Miwa!’ “Nitie gik moko adek ma ok rom ngangʼ! Angʼwen ma ok wach ni, ‘Oromo!’
16 Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég! (Sheol h7585)
Gin liel, ich ma ok onywol, lowo ma pi ok rom, kata mach ma ok wach ni, ‘Oromo!’ (Sheol h7585)
17 Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.
“Wangʼ ma jaro wuoro, ma dagi winjo wach miyo, ibiro lodho oko kod agak manie holo, ibiro chamgi gi achudhe.
18 Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:
“Nitie gik moko adek mamiya awuoro ahinya, angʼwen ma ok anyal ngʼeyo tiendgi.
19 a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.
Yor ongo e kor polo, yor thuol e kor lwanda, yor yie ei nam mogingore kod yor ngʼama wuowi gi nyako.
20 Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.
“Ma e yor dhako ma jachode: Ochiemo to bangʼe oyweyo dhoge, mi owach ni, ‘Ok asetimo gimoro marach.’
21 Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:
“Nitie gik moko adek mateto piny, to kuom gik moko angʼwen piny ok nyal yiego:
22 szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;
misumba modoko ruodh piny, kata ngʼat mofuwo mochiemo moyiengʼ,
23 gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.
moro en dhako ma ok oher to okende eka mogik jatich ma nyako ma omayo dhako mondike dichwo.
24 Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:
“Gik moko angʼwen matindo ni e piny, to kata kamano giriek moloyo.
25 a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;
Biye gin chwech ma tekregi tin, to kata kamano gikano chiembgi e ndalo oro;
26 a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;
aidha bende gin le man-gi teko matin, to giloso gondgi e kind kite,
27 királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;
kata bonyo onge ruodhgi, to ka giringo gidhiyo nyime kaachiel ka gichanore ka ogend lweny.
28 a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.
Kamano olele bende inyalo mako gi lwedo, to iyude kodak e ute ruoth.
29 Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:
“Nitie gik moko adek ma wuodhgi lich ka irango, chutho angʼwen maringo malich miwuoro.
30 az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;
Sibuor, en ratego moloyo kuom le duto, kendo onge gimoro moluoro,
31 a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.
thuon gweno magar ka dwaro gwere gi wadgi, nywok, kod ruoth gi oganda mar lweny moluoro bute.
32 Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!
“Ka isetimo tim fuwo ma imiyori duongʼ kendi, kata ka isechano richo, to um dhogi gi lweti!
33 Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.
Mana kaka puoyo chak kelo mo, kendo goyo um chwero remo, e kaka jiwo kecho kelo lweny.”
