Példabeszédek 29
1 A feddés embere, a ki megkeményíti nyakát, hirtelen fog megtöretni és nincs gyógyulás.
Hvilken som emot straff genstörtig är, han skall med hast förderfvad varda, utan all hjelp.
2 Midőn sokasodnak az igazak, örül a nép; de midőn uralkodik a gonosz, nyög a nép.
När de rättfärdige månge äro, så glädes folket; men när den ogudaktige regerar, så suckar folket.
3 Ember, ki bölcsességet szeret, megörvendezteti atyját, de a ki parázna nőkkel társul, elveszíti a vagyont.
Den som vishet älskar, han gläder sin fader; men den som skökor uppehåller, han mister sina ägodelar.
4 A király jog által fennállást ad az országnak, de az adók embere lerombolja.
En Konung upprätter landet genom rätt; men en girig förderfvar det.
5 Férfi, ki hízeleg felebarátjának, hálót terít ki lábainak.
Den som smekrar med sin nästa, han utbreder ett nät för hans fötter.
6 Rossz ember büntettében tőr van, de az igaz ujjong és örül.
När en ond syndar, besnärjer han sig sjelf; men en rättfärdig fröjdar sig, och hafver glädje.
7 Ismeri az igaz a szegények jogát, a gonosz nem érti meg a tudást.
Den rättfärdige känner den fattigas sak; den ogudaktige aktar ingen förnuft.
8 A csúfolás emberei fölszítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot.
De bespottare föra en stad i olycko; men de vise stilla vrede.
9 Bölcs ember, ki pörösködik oktalan emberrel, akár háborog, akár mosolyog, nincs nyugta.
När en vis med en dåra till handel kommer, han vare vred eller glad, så hafver han dock ingen ro.
10 A vérontás emberei gyűlölik a gáncstalant, és az egyenesek gondoskodnak lelkükről.
De blodgirige hata den fromma; men de rättfärdige vårda sig om hans själ.
11 Egész indulatát szabadon engedi a balga, de a bölcs utoljára lecsendesíti.
En dåre gjuter sin anda allan ut; men en vis man håller tillbaka.
12 Uralkodó, ki hazug szóra figyel, annak szolgái mind gonoszok.
En herre, som till lögn lust hafver, hans tjenare äro alle ogudaktige.
13 Szegény és elnyomás embere találkoztak, mindkettejük szemeinek megvilágosítója az Örökkévaló.
Fattige och ockrare bo ibland hvarannan; begges deras ögon upplyser Herren.
14 Király, ki igazsággal ítéli a szegényeket, annak trónja mindenkorra megszilárdul.
En Konung, som de fattiga troliga dömer, hans säte blifver evigliga beståndandes.
15 Vessző és intés bölcsességet ad, de a szabadjára eresztett fiú szégyent hoz anyjára.
Ris och straff gifver vishet; men ett barn, som hafver sjelfsvåld, skämmer sina moder.
16 Midőn megsokasodnak a gonoszok, sokasodik a bűn, de az igazak meglátják elestüket.
Der månge ogudaktige äro, der äro många synder; men de rättfärdige skola se deras fall.
17 Fenyítsd fiadat és nyugalmat ad neked, és gyönyöröket szerez lelkednek.
Tukta din son, så skall han vederqvicka dig, och göra dine själ vällust.
18 Látomás nélkül elvadul a nép, de a ki megőrzi a tant, boldog az!
När Prophetien ute är, så förskingras folket; men väl är honom, som lagen vid magt håller.
19 Szavak által nem okul a szolga, mert érti ugyan, de nincs felelet.
En tjenare låter icke näpsa sig med ordom; förty, om han än förstår det, så tager han sig dock intet deraf.
20 Láttál embert, ki hirtelenkedik beszédében; inkább van a balgának reménye, mint neki.
Ser du en, som snar är till att tala, det är mera hopp uppå en dåra, än uppå honom.
21 Ki elkényezteti ifjúkortól fogva szolgáját, a végén az úrfivá lesz.
Om en tjenare varder af ungdom kräseliga hållen, så vill han sedan vara en herre.
22 Haragos ember viszályt gerjeszt, és indulatos embernél sok a bűntett.
En vredsam man kommer träto åstad, och en harmse man gör många synder.
23 Az ember büszkesége megalázza őt, de az alázatos lelkű szert tesz tiszteletre.
Menniskones högfärd skall omstörta henne; men ära skall upphöja den ödmjuka.
24 Ki tolvajjal osztozkodik, gyűlöli a lelkét; esküt hall, de nem vallhat.
Den som med tjufvar del hafver, hörer bannas; och säger icke till, han hatar sitt lif.
25 Az ember rettegése tőrt szerez, de ki az Örökkévalóban bízik, megótalmaztatik.
Den som rädes för menniskom, han kommer på fall; men den som sig förlåter uppå Herran, han varder beskyddad.
26 Sokan keresik fel az uralkodó színét, de az Örökkévalótól van az ember igaza.
Månge söka ens Förstas ansigte; men hvars och ens dom kommer af Herranom.
27 Az igazak utálata a jogtalanság embere és a gonosznak utálata az egyenes útu.
En orättfärdig man är dem rättfärdigom en styggelse; och den som på en rätt väg är, han är dens ogudaktigas styggelse.
