Példabeszédek 29
1 A feddés embere, a ki megkeményíti nyakát, hirtelen fog megtöretni és nincs gyógyulás.
He that being often reproved hardeneth his neck shall suddenly be broken, and that without remedy.
2 Midőn sokasodnak az igazak, örül a nép; de midőn uralkodik a gonosz, nyög a nép.
When the righteous are increased, the people rejoice: but when a wicked man beareth rule, the people sigh.
3 Ember, ki bölcsességet szeret, megörvendezteti atyját, de a ki parázna nőkkel társul, elveszíti a vagyont.
Whoso loveth wisdom rejoiceth his father: but he that keepeth company with harlots wasteth [his] substance.
4 A király jog által fennállást ad az országnak, de az adók embere lerombolja.
The king by judgment establisheth the land: but he that exacteth gifts overthroweth it.
5 Férfi, ki hízeleg felebarátjának, hálót terít ki lábainak.
A man that flattereth his neighbour spreadeth a net for his steps.
6 Rossz ember büntettében tőr van, de az igaz ujjong és örül.
In the transgression of an evil man there is a snare: but the righteous doth sing and rejoice.
7 Ismeri az igaz a szegények jogát, a gonosz nem érti meg a tudást.
The righteous taketh knowledge of the cause of the poor: the wicked hath not understanding to know [it].
8 A csúfolás emberei fölszítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot.
Scornful men set a city in a flame: but wise men turn away wrath.
9 Bölcs ember, ki pörösködik oktalan emberrel, akár háborog, akár mosolyog, nincs nyugta.
If a wise man hath a controversy with a foolish man, whether he be angry or laugh, there will be no rest.
10 A vérontás emberei gyűlölik a gáncstalant, és az egyenesek gondoskodnak lelkükről.
The bloodthirsty hate him that is perfect: and as for the upright, they seek his life.
11 Egész indulatát szabadon engedi a balga, de a bölcs utoljára lecsendesíti.
A fool uttereth all his anger: but a wise man keepeth it back and stilleth it.
12 Uralkodó, ki hazug szóra figyel, annak szolgái mind gonoszok.
If a ruler hearkeneth to falsehood, all his servants are wicked.
13 Szegény és elnyomás embere találkoztak, mindkettejük szemeinek megvilágosítója az Örökkévaló.
The poor man and the oppressor meet together: the LORD lighteneth the eyes of them both.
14 Király, ki igazsággal ítéli a szegényeket, annak trónja mindenkorra megszilárdul.
The king that faithfully judgeth the poor, his throne shall be established for ever.
15 Vessző és intés bölcsességet ad, de a szabadjára eresztett fiú szégyent hoz anyjára.
The rod and reproof give wisdom: but a child left to himself causeth shame to his mother.
16 Midőn megsokasodnak a gonoszok, sokasodik a bűn, de az igazak meglátják elestüket.
When the wicked are increased, transgression increaseth: but the righteous shall look upon their fall.
17 Fenyítsd fiadat és nyugalmat ad neked, és gyönyöröket szerez lelkednek.
Correct thy son, and he shall give thee rest; yea, he shall give delight unto thy soul.
18 Látomás nélkül elvadul a nép, de a ki megőrzi a tant, boldog az!
Where there is no vision, the people cast off restraint: but he that keepeth the law, happy is he.
19 Szavak által nem okul a szolga, mert érti ugyan, de nincs felelet.
A servant will not be corrected by words: for though he understand he will not give heed.
20 Láttál embert, ki hirtelenkedik beszédében; inkább van a balgának reménye, mint neki.
Seest thou a man that is hasty in his words? there is more hope of a fool than of him.
21 Ki elkényezteti ifjúkortól fogva szolgáját, a végén az úrfivá lesz.
He that delicately bringeth up his servant from a child shall have him become a son at the last.
22 Haragos ember viszályt gerjeszt, és indulatos embernél sok a bűntett.
An angry man stirreth up strife, and a wrathful man aboundeth in transgression.
23 Az ember büszkesége megalázza őt, de az alázatos lelkű szert tesz tiszteletre.
A man’s pride shall bring him low: but he that is of a lowly spirit shall obtain honour.
24 Ki tolvajjal osztozkodik, gyűlöli a lelkét; esküt hall, de nem vallhat.
Whoso is partner with a thief hateth his own soul: he heareth the adjuration and uttereth nothing.
25 Az ember rettegése tőrt szerez, de ki az Örökkévalóban bízik, megótalmaztatik.
The fear of man bringeth a snare: but whoso putteth his trust in the LORD shall be safe.
26 Sokan keresik fel az uralkodó színét, de az Örökkévalótól van az ember igaza.
Many seek the ruler’s favour: but a man’s judgment [cometh] from the LORD.
27 Az igazak utálata a jogtalanság embere és a gonosznak utálata az egyenes útu.
An unjust man is an abomination to the righteous: and he that is upright in the way is an abomination to the wicked.
