Példabeszédek 28

1 Megfutamodtak, bár üldöző nincs, a gonoszok, de az igazak olyanok, mint bátorságos oroszlán.

De ugudelige fly, og der er ingen, som forfølger dem; men de retfærdige ere trygge som en ung Løve.

2 Az ország bűne által sokan vannak vezérei, de ember által, ki ért és tud, szilárdan marad sokáig.

Formedelst Landets Overtrædelse blive dets Fyrster mange; men iblandt Folk, der have Forstand og Kundskab, lever han længe.

3 Ember, ki szegény és fosztogatja a gyöngéket: eső, mely elsöpör, de kenyér nincs.

Er han en fattig Mand, og trykker han den ringe, da bliver han som en Regn, der bortskyller, saa at der ikke bliver Brød.

4 A kik elhagyják a tant, dicsérik a gonoszokat, de a kik megőrzik a tant, fölgerjednek ellenük.

De, som forlade Loven, rose de ugudelige; men de, som bevare Loven, strides med dem.

5 Rossz emberek nem értik a jogot, de kik az Örökkévalót keresik, mindent értenek.

Onde Folk forstaa ikke Ret; men de, som søge Herren, forstaa alting.

6 Jobb a szegény, ki gáncstalanságában jár, mint a ki fonák az utjain, ha gazdag is.

Bedre er en fattig, som vandrer i sin Oprigtighed, end den forvendte, som vandrer paa tvende Veje, om han end er rig.

7 Megóvja a tant az értelmes fiú, s a ki dőzsölőkkel társul, szégyent hoz atyjára.

Den, som bevarer Loven, er en forstandig Søn; men den, som har Omgang med Fraadsere, beskæmmer sin Fader.

8 A ki sokasítja vagyonát kamattal és többlettel, annak gyűjti, ki szegényeken könyörül.

Hvo som formerer sit Gods ved Aager og Rente, samler det til at skænkes de ringe.

9 A ki elfordítja fülét, hogy ne hallja a tant, annak imádsága is utálat.

Hvo som vender sit Øre bort fra at høre Loven, endog hans Bøn er en Vederstyggelighed.

10 A ki megtéveszti az egyeneseket rossz úton, ő esik bele a vermébe, de a gáncstalanok jót fognak örökölni.

Hvo som leder de retsindige vild paa Ondskabs Vej, han skal falde i sin egen Grav; men de oprigtige skulle arve, hvad godt er.

11 Bölcs a maga szemében a gazdag ember, de a szegény, a ki értelmes, kikutatja őt.

En rig Mand er viis i sine egne Øjne; men den ringe, som er forstandig, skal ransage ham.

12 Midőn ujjonganak az igazak, nagy a dicsőség, de midőn felülkerekednek a gonoszok, keresni kell az embert.

Naar de retfærdige fryde sig, da er der stor Herlighed; men naar ugudelige rejse sig, skal man lede efter Folk.

13 A ki eltakarja büntetteit, nem fog boldogulni, de a ki bevallja és elhagyja, irgalmat fog találni.

Den, som skjuler sine Overtrædelser, skal ikke have Lykke; men den, som bekender dem og afstaar fra dem, skal faa Barmhjertighed.

14 Boldog az ember, ki mindig retteg, de a ki megkeményíti szívét, bajba esik.

Saligt er det Menneske, som altid frygter; men den, som forhærder sit Hjerte, skal falde i Ulykke.

15 Ordító oroszlán és mohó medve: gonosz uralkodó szegény népen.

Som en brølende Løve og en omstrejfende Bjørn er den ugudelige, der hersker over et fattigt Folk.

16 Fejedelem, hiányos az értelmességben és nagy a zsarolásban – a ki gyűlöli a haszonlesést, az soká fog élni!

En Fyrste, som fattes Forstand, er og en stor Undertrykker; men hvo der hader uretfærdig Vinding, skal forlænge sine Dage.

17 Ember, kit megöltnek vére nyomaszt, a gödörig fusson, ne tartsák őt!

Et Menneske, betynget med en Sjæls Blod, flyr til Graven; man holde ikke paa ham.

18 Ki gáncstalanul jár, megsegíttetik, de a ki fonák az útjain, az egyiken elesik.

Hvo som vandrer oprigtigt, skal frelses; men hvo som er forvendt og vandrer paa tvende Veje, skal falde paa een af dem.

19 A ki földjét műveli, jóllakik kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, jóllakik szegénységgel.

Hvo som dyrker sin Jord, skal mættes af Brød; men den, som løber efter Løsgængere, skal mættes med Armod.

20 Hűséges embernek bő áldás jut; de a ki siet meggazdagodni, nem marad büntetlenül.

En trofast Mand skal faa mange Velsignelser; men den, som haster efter at blive rig, skal ikke kendes uskyldig.

21 Tekintélyt ismerni nem jó, s egy darab kenyérért bűnössé lesz a férfi.

Det er ikke godt at anse Personer; og dog kan en Mand forsynde sig for et Stykke Brøds Skyld.

22 Utána rohan a vagyonnak az irigy szemű ember, és nem tudja, hogy hiány jön rá.

En Mand med et ondt Øje haster efter Gods og ved ikke, at Mangel skal komme over ham.

23 A ki meginti az embert, utóbb kegyet fog találni, inkább mint a sima nyelvű.

Hvo der irettesætter et Menneske, skal derefter finde mere Gunst end den, som smigrer med Tungen.

24 A ki megrabolja atyját és anyját és azt mondja: nincs bűn, társa ő a rontó embernek.

Hvo der stjæler fra sin Fader eller sin Moder og siger: Det er ingen Synd, han er Stalbroder til en Ødeland.

25 A telhetetlen lelkű viszályt gerjeszt, de a ki az Örökkévalóban bízik, bőségben részesül.

Den, hvis Sjæl er stolt, vækker Trætte; men den, som forlader sig paa Herren, skal blive rig.

26 A ki önszívében bízik, az balga, de a ki bölcsességben jár, az megmenekszik.

Hvo som forlader sig paa sit Hjerte, han er en Daare; men den, som vandrer i Visdom, han skal reddes.

27 A ki szegénynek ad, annál nincs hiány, de a ki elfordítja szemeit, annak bő átok jut.

Hvo som giver den fattige, skal ikke have Mangel; men over den, som lukker sine Øjne til, skal der være mange Forbandelser.

28 Mikor felülkerekednek a gonoszok, elrejtőzik az ember, de mikor elvesznek, megsokasodnak az igazak.

Naar de ugudelige rejse sig, skjule Folk sig; men naar de omkomme, ville de retfærdige blive mange.