< Példabeszédek 27 >
1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod mit szül a nap.
Boast not thy selfe of to morowe: for thou knowest not what a day may bring forth.
2 Dicsérjen más téged és ne tenszájad idegen és ne tenajkaid.
Let another man prayse thee, and not thine owne mouth: a stranger, and not thine owne lips.
3 Kő nehézsége, föveny súlyossága: de az oktalannak bosszúsága kettejöknél nehezebb.
A stone is heauie, and the sand weightie: but a fooles wrath is heauier then them both.
4 Indulatnak kegyetlensége és haragnak áradása; de ki állhat meg a féltékenység előtt?
Anger is cruell, and wrath is raging: but who can stand before enuie?
5 Jobb a nyílt feddés, mint a rejtett szeretet.
Open rebuke is better then secret loue.
6 Hűségesek a barátnak verései, s bőségesek a gyűlölőnek csókjai.
The wounds of a louer are faithful, and the kisses of an enemie are pleasant.
7 Jóllakott lélek tapossa a színmézet, de éhező léleknek minden keserű édes.
The person that is full, despiseth an hony combe: but vnto the hungry soule euery bitter thing is sweete.
8 Mint madár, mely elbujdosik fészkéből, olyan a férfi, ki elbujdosik helyéből.
As a bird that wandreth from her nest, so is a man that wandreth from his owne place.
9 Olaj meg füstölőszer megörvendezteti a szívet: olyan a barát édessége lelkének tanácsából.
As oyntment and perfume reioyce the heart, so doeth the sweetenes of a mans friend by hearty counsell.
10 Barátodat és atyád barátját el ne hagyd, és testvéred házába ne menj szerencsétlenséged napján; jobb a közeli szomszéd, mint távoli testvér.
Thine owne friend and thy fathers friend forsake thou not: neither enter into thy brothers house in the day of thy calamitie: for better is a neighbour that is neere, then a brother farre off.
11 Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek gyalázómnak!
My sonne, be wise, and reioyce mine heart, that I may answere him that reprocheth me.
12 Az okos látta a bajt és elrejtőzött; az együgyűek tova haladtak, lakoltak.
A prudent man seeth the plague, and hideth himselfe: but the foolish goe on still, and are punished.
13 Vedd el ruháját, mert kezeskedett másért, az idegen nőért zálogold őt meg.
Take his garment that is surety for a stranger, and a pledge of him for the stranger.
14 A ki barátját fennhangon áldja korán reggel, átoknak tudatik az be neki.
He that prayseth his friend with a loude voyce, rising earely in the morning, it shall be counted to him as a curse.
15 Csepegő eresz esőzés napján és czivódó asszony egyenlő;
A continual dropping in the day of raine, and a contentious woman are alike.
16 a ki őt elrejtette, szelet rejtett el, és olaj a jobbjában elkiáltja magát.
He that hideth her, hideth the winde, and she is as ye oyle in his right hand, that vttereth it selfe.
17 Vasat vason élesítenek, és ember élesíti társának tekintetét.
Yron sharpeneth yron, so doeth man sharpen the face of his friend.
18 A ki őrzi a fügefát, enni fogja gyümölcsét, s a ki megőrzi urát, azt tisztelni fogják.
He that keepeth the fig tree, shall eate the fruite thereof: so he that waiteth vpon his master, shall come to honour.
19 Mint a víz az arczot az arcznak, úgy a szív az embert az embernek.
As in water face answereth to face, so the heart of man to man.
20 Alvilág és enyészet nem laknak jól, s az ember szemei sem laknak jól. (Sheol )
The graue and destruction can neuer be full, so the eyes of man can neuer be satisfied. (Sheol )
21 Tégely az ezüstnek, kohó az aranynak, és az ember dicsérete szerint. Mert nem örökké tart a gazdagság; avagy a korona nemzedékre meg nemzedékre marad-e?
As is the fining pot for siluer and the fornace for golde, so is euery man according to his dignitie.
22 Ha megtöröd az oktalant mozsárban dara között a törővel, nem távozik tőle az ő oktalansága. Eltűnt a fű, mutatkozott a sarjú, és betakaríttatnak a hegyek füvei;
Though thou shouldest bray a foole in a morter among wheate brayed with a pestell, yet will not his foolishnes depart from him.
23 Ismerd meg jól nyájad színét, fordítsd szívedet a nyájakra.
Be diligent to know ye state of thy flocke, and take heede to the heardes.
For riches remaine not alway, nor the crowne from generation to generation.
The hey discouereth it selfe, and the grasse appeareth, and the herbes of the mountaines are gathered.
26 juhok a ruházásodra és mező vételárául bakok;
The lambes are for thy clothing, and the goates are the price of the fielde.
27 és kecskék teje eleségedül elegendő, házad népe eleségéül, meg élelmül szolgálóidnak.
And let the milke of the goates be sufficient for thy foode, for the foode of thy familie, and for the sustenance of thy maydes.