< Példabeszédek 27 >
1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod mit szül a nap.
Nechlub se dnem zítřejším, nebo nevíš, coť ten den přinese.
2 Dicsérjen más téged és ne tenszájad idegen és ne tenajkaid.
Nechať tě chválí jiní, a ne ústa tvá, cizí, a ne rtové tvoji.
3 Kő nehézsége, föveny súlyossága: de az oktalannak bosszúsága kettejöknél nehezebb.
Tíž má kamen, a váhu písek, ale hněv blázna těžší jest nad to obé.
4 Indulatnak kegyetlensége és haragnak áradása; de ki állhat meg a féltékenység előtt?
Ukrutnátě věc hněv a prudká prchlivost, ale kdo ostojí před závistí?
5 Jobb a nyílt feddés, mint a rejtett szeretet.
Lepší jest domlouvání zjevné, než milování tajné.
6 Hűségesek a barátnak verései, s bőségesek a gyűlölőnek csókjai.
Bezpečnější rány od přítele, než lahodná líbání nenávidícího.
7 Jóllakott lélek tapossa a színmézet, de éhező léleknek minden keserű édes.
Duše sytá pohrdá i medem, ale duši lačné každá hořkost sladká.
8 Mint madár, mely elbujdosik fészkéből, olyan a férfi, ki elbujdosik helyéből.
Jako pták zaletuje od hnízda svého, tak muž odchází od místa svého.
9 Olaj meg füstölőszer megörvendezteti a szívet: olyan a barát édessége lelkének tanácsából.
Mast a kadění obveseluje srdce; tak sladkost přítele víc než rada vlastní.
10 Barátodat és atyád barátját el ne hagyd, és testvéred házába ne menj szerencsétlenséged napján; jobb a közeli szomszéd, mint távoli testvér.
Přítele svého a přítele otce svého neopouštěj, a do domu bratra svého nechoď v čas bídy své; lepšíť jest soused blízký, než bratr daleký.
11 Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek gyalázómnak!
Buď moudrý, synu můj, a obvesel srdce mé, ať mám co odpovědíti tomu, kdož mi utrhá.
12 Az okos látta a bajt és elrejtőzött; az együgyűek tova haladtak, lakoltak.
Opatrný vida zlé, vyhne se, ale hloupí předce jdouce, těžkosti docházejí.
13 Vedd el ruháját, mert kezeskedett másért, az idegen nőért zálogold őt meg.
Vezmi roucho toho, kterýž slíbil za cizího, a od toho, kdo za cizozemku slíbil, základ jeho.
14 A ki barátját fennhangon áldja korán reggel, átoknak tudatik az be neki.
Tomu, kdož dobrořečí příteli svému hlasem velikým, ráno vstávaje, za zlořečení počteno bude.
15 Csepegő eresz esőzés napján és czivódó asszony egyenlő;
Kapání ustavičné v čas přívalu, a žena svárlivá rovní jsou sobě;
16 a ki őt elrejtette, szelet rejtett el, és olaj a jobbjában elkiáltja magát.
Kdož ji schovává, schovává vítr, a jako mast v pravici voněti bude.
17 Vasat vason élesítenek, és ember élesíti társának tekintetét.
Železo železem se ostří; tak muž zostřuje tvář přítele svého.
18 A ki őrzi a fügefát, enni fogja gyümölcsét, s a ki megőrzi urát, azt tisztelni fogják.
Kdo ostříhá fíku, jídá ovoce jeho; tak kdo ostříhá pána svého, poctěn bude.
19 Mint a víz az arczot az arcznak, úgy a szív az embert az embernek.
Jakož u vodě tvář proti tváři se ukazuje, tak srdce člověka člověku.
20 Alvilág és enyészet nem laknak jól, s az ember szemei sem laknak jól. (Sheol )
Propast a zahynutí nebývají nasyceni, tak oči člověka nasytiti se nemohou. (Sheol )
21 Tégely az ezüstnek, kohó az aranynak, és az ember dicsérete szerint. Mert nem örökké tart a gazdagság; avagy a korona nemzedékre meg nemzedékre marad-e?
Teglík stříbra a pec zlata zkušuje, tak člověka pověst chvály jeho.
22 Ha megtöröd az oktalant mozsárban dara között a törővel, nem távozik tőle az ő oktalansága. Eltűnt a fű, mutatkozott a sarjú, és betakaríttatnak a hegyek füvei;
Bys blázna i v stupě mezi krupami píchem zopíchal, neodejde od něho bláznovství jeho.
23 Ismerd meg jól nyájad színét, fordítsd szívedet a nyájakra.
Pilně přihlídej k dobytku svému, pečuj o stáda svá.
Nebo ne na věky trvá bohatství, ani koruna do pronárodu.
Když zroste tráva, a ukazuje se bylina, tehdáž ať se shromažďuje seno s hor.
26 juhok a ruházásodra és mező vételárául bakok;
Beránkové budou k oděvu tvému, a záplata pole kozelci.
27 és kecskék teje eleségedül elegendő, házad népe eleségéül, meg élelmül szolgálóidnak.
Nadto dostatek mléka kozího ku pokrmu tvému, ku pokrmu domu tvého, a živnosti děvek tvých.