Példabeszédek 26
1 Mint a hó nyáron és mint eső aratáskor, úgy nem illő a tisztelet a balgához.
Como la nieve en el verano, y la lluvia en la segada, así conviene al insensato la honra.
2 Mint a veréb, midőn költözik, mint a fecske, midőn repül: olyan az oknélküli átok, nem következik be.
Como el gorrión andar vagabundo, y como la golondrina volar, así la maldición sin causa nunca vendrá.
3 Ostor a lónak, kantár a szamárnak, és vessző a balgák hátának.
El azote para el caballo, y el cabestro para el asno, y la vara para el cuerpo del insensato.
4 Ne felelj a balgának az ő oktalansága szerint, nehogy hasonló légy hozzá te is.
Nunca respondas al insensato conforme a su fatuidad, porque no seas como él también tú.
5 Felelj a balgának oktalansága szerint, nehogy bölcs legyen a maga szemében.
Responde al insensato conforme a su fatuidad, porque no se estime sabio en su opinión.
6 Levágja lábait, erőszakot iszik, a ki üzenetet küld balgával.
El que corta los pies, beberá el daño; y el que envía algo por la mano del insensato.
7 Lelógnak a lábszárak a sántáról: olyan a példabeszéd a balgák szájában.
Alzád las piernas del cojo: así es el proverbio en la boca del insensato.
8 Mint a ki követ köt meg parittyában, olyan a ki a balgának tiszteletet ad.
Como quien liga la piedra en la honda, así es el que da honra al insensato.
9 Tüske akadt a részeg kezébe: olyan a példabeszéd a balgák szájában.
Espinas hincadas en mano de embriagado: tal es el proverbio en la boca de los insensatos.
10 Íjász, a ki mindenkit megsebesít: olyan az, ki balgát bérel föl és csavargókat bérel föl.
El Grande cria todas las cosas; y al insensato da la paga, y a los transgresores da el salario.
11 Mint kutya, mely visszatér okádásához: balga, a ki megismételi oktalanságát.
Como perro que vuelve a su vómito: así el insensato que segunda su fatuidad.
12 Láttál valakit, a ki bölcs a maga szemében – reménye van a balgának, inkább mint neki.
¿Has visto hombre sabio en su opinión? más esperanza hay del insensato que de él.
13 Mondta a rest: fenevad van az úton, oroszlán a piaczok közt.
Dice el perezoso: El león está en el camino: el león está en las calles.
14 Az ajtó megfordul a sarkában s a rest az ő ágyában.
Las puertas se revuelven en su quicio, y el perezoso en su cama.
15 Bedugta kezét a rest a tálba, restelli szájához visszavinni.
Esconde el perezoso su mano en el seno: cánsase de tornarla a su boca.
16 Bölcsebb a rest a maga szemében, mint heten, kik ésszel felelnek.
Más sabio es el perezoso en su opinión, que siete que le den consejo.
17 Megfogja az ebnek füleit: a ki arra menve felháborodik pörön, mely nem az övé.
El que pasando se enoja en el pleito ajeno, es como el que toma al perro por las orejas.
18 Mint a hóbortos, ki tüzes szereket lő, nyilakat meg halált:
Como el que enloquece, y echa llamas, y saetas, y muerte,
19 olyan azon ember, ki megcsalta felebarátját és azt mondja: hiszen én tréfálok.
Tal es el hombre que daña a su amigo, y dice: Cierto, burlaba.
20 Fa híján elalszik a tűz, mikor nincs suttogó, elhallgat a viszály.
Sin leña, el fuego se apagará; y donde no hubiere chismoso, cesará la contienda.
21 Szén a parázsnak és fa a tűznek és viszálykodás embere a pörnek szítására!
El carbón para brasas; y la leña para el fuego; y el hombre rencilloso para encender contienda.
22 A suttogó szavai akár a csemege, s azok leszálltak a testnek kamaráiba.
Las palabras del chismoso parecen blandas: mas ellas entran hasta lo secreto del vientre.
23 Salakos ezüst rávonva cserépre: forró ajkak és gonosz szív.
Plata de escorias echada sobre tiesto son los labios encendidos, y el corazón malo.
24 Ajkaival tetteti magát a gyűlölő, de belsejében cselt hány.
Otro parece en los labios el que aborrece: mas en su interior pone engaño:
25 Midőn kedvessé teszi hangját, ne higyj ő benne, mert hét utálatosság van szívében.
Cuando hablare amigablemente, no le creas; porque siete abominaciones están en su corazón.
26 Eltakarja magát a gyűlölet ámítással: nyilvánvalóvá lesz rosszasága a gyülekezetben.
Encúbrese el odio en el desierto: mas su malicia será descubierta en la congregación.
27 A ki vermet ás, abba beleesik és a ki követ gördít, hozzá tér az vissza.
El que cavare sima, en ella caerá; y el que revuelve la piedra, a él volverá.
28 A hazug nyelv gyűlöli a kiket összezúzott, és a sima száj elcsúszást okoz.
La falsa lengua al que atormenta aborrece; y la boca lisonjera hace resbaladero.
