Példabeszédek 26
1 Mint a hó nyáron és mint eső aratáskor, úgy nem illő a tisztelet a balgához.
As snow in summer, and as rain in harvest, so honour is not seemly for a fool.
2 Mint a veréb, midőn költözik, mint a fecske, midőn repül: olyan az oknélküli átok, nem következik be.
As the bird by wandering, as the swallow by flying, so the curse causeless shall not come.
3 Ostor a lónak, kantár a szamárnak, és vessző a balgák hátának.
A whip for the horse, a bridle for the donkey, and a rod for the fool’s back.
4 Ne felelj a balgának az ő oktalansága szerint, nehogy hasonló légy hozzá te is.
Answer not a fool according to his folly, lest thou also be like unto him.
5 Felelj a balgának oktalansága szerint, nehogy bölcs legyen a maga szemében.
Answer a fool according to his folly, lest he be wise in his own conceit.
6 Levágja lábait, erőszakot iszik, a ki üzenetet küld balgával.
He that sendeth a message by the hand of a fool cutteth off the feet, and drinketh damage.
7 Lelógnak a lábszárak a sántáról: olyan a példabeszéd a balgák szájában.
The legs of the lame are not equal: so is a parable in the mouth of fools.
8 Mint a ki követ köt meg parittyában, olyan a ki a balgának tiszteletet ad.
As he that bindeth a stone in a sling, so is he that giveth honour to a fool.
9 Tüske akadt a részeg kezébe: olyan a példabeszéd a balgák szájában.
As a thorn goeth up into the hand of a drunkard, so is a parable in the mouth of fools.
10 Íjász, a ki mindenkit megsebesít: olyan az, ki balgát bérel föl és csavargókat bérel föl.
The great God that formed all things both rewardeth the fool, and rewardeth transgressors.
11 Mint kutya, mely visszatér okádásához: balga, a ki megismételi oktalanságát.
As a dog returneth to his vomit, so a fool returneth to his folly.
12 Láttál valakit, a ki bölcs a maga szemében – reménye van a balgának, inkább mint neki.
Seest thou a man wise in his own conceit? there is more hope of a fool than of him.
13 Mondta a rest: fenevad van az úton, oroszlán a piaczok közt.
The slothful man saith, There is a lion in the way; a lion is in the streets.
14 Az ajtó megfordul a sarkában s a rest az ő ágyában.
As the door turneth upon his hinges, so doth the slothful upon his bed.
15 Bedugta kezét a rest a tálba, restelli szájához visszavinni.
The slothful hideth his hand in his bosom; it grieveth him to bring it again to his mouth.
16 Bölcsebb a rest a maga szemében, mint heten, kik ésszel felelnek.
The sluggard is wiser in his own conceit than seven men that can render a reason.
17 Megfogja az ebnek füleit: a ki arra menve felháborodik pörön, mely nem az övé.
He that passeth by, and meddleth with strife belonging not to him, is like one that taketh a dog by the ears.
18 Mint a hóbortos, ki tüzes szereket lő, nyilakat meg halált:
As a mad man who casteth firebrands, arrows, and death,
19 olyan azon ember, ki megcsalta felebarátját és azt mondja: hiszen én tréfálok.
So is the man that deceiveth his neighbour, and saith, Am not I in sport?
20 Fa híján elalszik a tűz, mikor nincs suttogó, elhallgat a viszály.
Where no wood is, there the fire goeth out: so where there is no talebearer, the strife ceaseth.
21 Szén a parázsnak és fa a tűznek és viszálykodás embere a pörnek szítására!
As coals are to burning coals, and wood to fire; so is a contentious man to kindle strife.
22 A suttogó szavai akár a csemege, s azok leszálltak a testnek kamaráiba.
The words of a talebearer are as wounds, and they go down into the innermost parts of the belly.
23 Salakos ezüst rávonva cserépre: forró ajkak és gonosz szív.
Burning lips and a wicked heart are like a potsherd covered with silver dross.
24 Ajkaival tetteti magát a gyűlölő, de belsejében cselt hány.
He that hateth dissembleth with his lips, and layeth up deceit within him;
25 Midőn kedvessé teszi hangját, ne higyj ő benne, mert hét utálatosság van szívében.
When he speaketh fair, believe him not: for there are seven abominations in his heart.
26 Eltakarja magát a gyűlölet ámítással: nyilvánvalóvá lesz rosszasága a gyülekezetben.
Whose hatred is covered by deceit, his wickedness shall be shewed before the whole congregation.
27 A ki vermet ás, abba beleesik és a ki követ gördít, hozzá tér az vissza.
Whoso diggeth a pit shall fall therein: and he that rolleth a stone, it will return upon him.
28 A hazug nyelv gyűlöli a kiket összezúzott, és a sima száj elcsúszást okoz.
A lying tongue hateth those that are afflicted by it; and a flattering mouth worketh ruin.
