Példabeszédek 25
1 Ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedtek Chizkija, Jehúda királyának emberei.
Hæ quoque parabolæ Salomonis, quas transtulerunt viri Ezechiæ regis Iuda.
2 Isten dicsősége elrejteni a dolgot, s a királyok dicsősége: kikutatni a dolgot.
Gloria Dei est celare verbum, et gloria regum investigare sermonem.
3 Az ég magasságra s a föld mélységre – s a királyok szíve kikutathatatlan.
Cælum sursum, et terra deorsum, et cor regum inscrutabile.
4 Eltávolították a salakot az ezüstből, s előállt az ötvös számára az edény:
Aufer rubiginem de argento, et egredietur vas purissimum:
5 távolítsák el a gonoszt a király elől, s megszilárdul az igazság által trónja.
Aufer impietatem de vultu regis, et firmabitur iustitia thronus eius.
6 Ne büszkélkedjél a király előtt és a nagyoknak helyére ne állj;
Ne gloriosus appareas coram rege, et in loco magnorum ne steteris.
7 mert jobb, ha mondják neked: jer fel ide, semhogy megalázzanak a nemes előtt, a hogy látták szemeid.
Melius est enim ut dicatur tibi: Ascende huc; quam ut humilieris coram principe.
8 Ne indulj hamar pörre, mert ugyan mit teszel majd a végén; mikor téged megszégyenít felebarátod.
Quæ viderunt oculi tui, ne proferas in iurgio cito: ne postea emendare non possis, cum dehonestaveris amicum tuum.
9 Pörödet viseld felebarátoddal, de másnak titkát ne áruld el;
Causam tuam tracta cum amico tuo, et secretum extraneo ne reveles:
10 nehogy meggyalázzon téged az, a ki hallja, és rossz híred nem szűnik meg.
ne forte insultet tibi cum audierit, et exprobrare non cesset. Gratia et amicitia liberant: quas tibi serva, ne exprobrabilis fias.
11 Arany almák ezüst díszítményekben: a maga módjára elmondott szó.
Mala aurea in lectis argenteis, qui loquitur verbum in tempore suo.
12 Arany gyűrű és színarany ékszer: bölcs feddő halló fülnek.
Inauris aurea, et margaritum fulgens, qui arguit sapientem, et aurem obedientem.
13 Mint hónak hidege aratás napján, olyan a hűséges követ a küldőinek, és urának lelkét felüdíti.
Sicut frigus nivis in die messis, ita legatus fidelis ei, qui misit eum, animam ipsius requiescere facit.
14 Felhők meg szél, de nincs eső: ember, ki dicsekedik hazug adománnyal.
Nubes, et ventus, et pluviæ non sequentes, vir gloriosus, et promissa non complens.
15 Hosszantűrés által rábeszélhető a fejedelem és puha nyelv csontot tör.
Patientia lenietur princeps, et lingua mollis confringet duritiam.
16 Mézet találtál, egyél a míg elég neked, nehogy, jól lakván vele, kihánynád.
Mel invenisti, comede quod sufficit tibi, ne forte satiatus evomas illud.
17 Gyérré tedd lábadat barátod házában, nehogy jól lakván veled, meggyűlölne téged.
Subtrahe pedem tuum de domo proximi tui, nequando satiatus oderit te.
18 Buzogány és kard és élesített nyíl: ember, a ki felebarátja ellen hamis tanúként vall.
Iaculum, et gladius, et sagitta acuta, homo qui loquitur contra proximum suum falsum testimonium.
19 Romlott fog, tántorgó láb: menedék, mely cserben hagy a szorongatás napján.
Dens putridus, et pes lassus, qui sperat super infideli in die angustiæ,
20 A ki leveti a ruhát fagynak napján, eczet a salétromra: olyan a ki énekeket énekel szomorú szívre.
et amittit pallium in die frigoris. Acetum in nitro, qui cantat carmina cordi pessimo. Sicut tinea vestimento, et vermis ligno: ita tristitia viri nocet cordi.
21 Ha éhezik gyűlölőd, adj ennie kenyeret, és ha, szomjazik, adj innia vizet;
Si esurierit inimicus tuus, ciba illum: si sitierit, da ei aquam bibere:
22 mert parazsat kaparsz fejére, és az Örökkévaló megfizet neked.
prunas enim congregabis super caput eius, et Dominus reddet tibi.
23 Az északi szél esőt szül, és bosszús arczot a titkos nyelv.
Ventus aquilo dissipat pluvias, et facies tristis linguam detrahentem.
24 Jobb a háztető sarkában lakni, mint czivódó asszony és közös ház.
Melius est sedere in angulo domatis, quam cum muliere litigiosa, et in domo communi.
25 Hideg víz a bágyadt lélekre, olyan a jó hír messze országból.
Aqua frigida animæ sitienti, et nuncius bonus de terra longinqua.
26 Fölkavart forrás és elrontott kútfő: az igaz, a ki meginog a gonosz előtt.
Fons turbatus pede, et vena corrupta, iustus cadens coram impio.
27 Mézet sokat enni nem jó, s a dicsőség kutatása dicsőség.
Sicut qui mel multum comedit, non est ei bonum: sic qui scrutator est maiestatis, opprimetur a gloria.
28 Város, melybe rést törtek, mely fal nélkül van: ember, kinek indulatára nincsen fékezés.
Sicut urbs patens et absque murorum ambitu, ita vir, qui non potest in loquendo cohibere spiritum suum.
