Példabeszédek 25
1 Ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedtek Chizkija, Jehúda királyának emberei.
Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
2 Isten dicsősége elrejteni a dolgot, s a királyok dicsősége: kikutatni a dolgot.
Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
3 Az ég magasságra s a föld mélységre – s a királyok szíve kikutathatatlan.
Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
4 Eltávolították a salakot az ezüstből, s előállt az ötvös számára az edény:
Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
5 távolítsák el a gonoszt a király elől, s megszilárdul az igazság által trónja.
Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
6 Ne büszkélkedjél a király előtt és a nagyoknak helyére ne állj;
Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
7 mert jobb, ha mondják neked: jer fel ide, semhogy megalázzanak a nemes előtt, a hogy látták szemeid.
Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
8 Ne indulj hamar pörre, mert ugyan mit teszel majd a végén; mikor téged megszégyenít felebarátod.
Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
9 Pörödet viseld felebarátoddal, de másnak titkát ne áruld el;
A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
10 nehogy meggyalázzon téged az, a ki hallja, és rossz híred nem szűnik meg.
Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
11 Arany almák ezüst díszítményekben: a maga módjára elmondott szó.
Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
12 Arany gyűrű és színarany ékszer: bölcs feddő halló fülnek.
Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
13 Mint hónak hidege aratás napján, olyan a hűséges követ a küldőinek, és urának lelkét felüdíti.
Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
14 Felhők meg szél, de nincs eső: ember, ki dicsekedik hazug adománnyal.
Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
15 Hosszantűrés által rábeszélhető a fejedelem és puha nyelv csontot tör.
Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
16 Mézet találtál, egyél a míg elég neked, nehogy, jól lakván vele, kihánynád.
Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
17 Gyérré tedd lábadat barátod házában, nehogy jól lakván veled, meggyűlölne téged.
Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
18 Buzogány és kard és élesített nyíl: ember, a ki felebarátja ellen hamis tanúként vall.
Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
19 Romlott fog, tántorgó láb: menedék, mely cserben hagy a szorongatás napján.
Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
20 A ki leveti a ruhát fagynak napján, eczet a salétromra: olyan a ki énekeket énekel szomorú szívre.
Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
21 Ha éhezik gyűlölőd, adj ennie kenyeret, és ha, szomjazik, adj innia vizet;
Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
22 mert parazsat kaparsz fejére, és az Örökkévaló megfizet neked.
Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
23 Az északi szél esőt szül, és bosszús arczot a titkos nyelv.
Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
24 Jobb a háztető sarkában lakni, mint czivódó asszony és közös ház.
Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
25 Hideg víz a bágyadt lélekre, olyan a jó hír messze országból.
Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
26 Fölkavart forrás és elrontott kútfő: az igaz, a ki meginog a gonosz előtt.
Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
27 Mézet sokat enni nem jó, s a dicsőség kutatása dicsőség.
Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
28 Város, melybe rést törtek, mely fal nélkül van: ember, kinek indulatára nincsen fékezés.
Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
