Példabeszédek 24
1 Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
Kolulaka te bato oyo basalaka mabe mpe kolukaka te kozala elongo na bango,
2 mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
pamba te mitema na bango ekanisaka kaka kosala mabe, mpe bibebu na bango eyeisaka kaka mobulu soki elobi.
3 Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
Ndako etongamaka na nzela ya bwanya, mpe elendisamaka na nzela ya mayele.
4 és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
Bashambre ekotondisama na biloko nyonso ya talo mpe ya kitoko na nzela ya boyebi.
5 Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
Moto ya bwanya atondi na nguya, moto oyo azalaka na boyebi alendisaka nguya na ye.
6 Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
Pamba te kolonga na etumba esengaka bwanya, mpe lobiko ezalaka kati na motango ebele ya bapesi toli.
7 Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
Bwanya ezalaka likolo mingi mpo na zoba, yango wana azalaka te na likambo ya koloba kati na mayangani oyo esalemaka pembeni ya ekuke.
8 A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
Moto oyo asalaka mabongisi ya kosala mabe akokende sango lokola moteki baninga.
9 Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
Mabongisi ya bozoba ezali masumu, mpe bato bayinaka motioli.
10 Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
Soki omilembisi na mokolo ya pasi, makasi na yo ekozala pamba.
11 Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
Kangola bato oyo bazali komema bango na kufa, mpe bikisa bato oyo bazali kokende na kufa lokola bato oyo balangwe masanga.
12 Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
Soki olobi: « Tala, toyebaki likambo moko te kati na makambo oyo nyonso; » boni, Ye oyo amekaka mitema asosolaka yango te? Ye oyo abatelaka molimo na yo ayebaka yango te? Afutaka te moto na moto kolanda misala na ye?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
Mwana na ngai, lia mafuta ya nzoyi, pamba te ezalaka kitoko! Mwa ndambo ya mafuta ya nzoyi ekozala elengi na lolemo na yo.
14 ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
Yeba lisusu ete bwanya ezali elengi mpo na molimo na yo; soki ozwi yango, yeba ete lobi na yo ekozala malamu, mpe elikya na yo ekozala ya pamba te.
15 Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
Yo moto mabe, komeka te kotia mitambo kati na ndako ya moto ya sembo, mpe komeka te kopanza yango,
16 mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
pamba te ata soki moto ya sembo akweyi mbala sambo, akotelema kaka; nzokande pasi ekweyisaka moto mabe.
17 Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
Soki monguna na yo akweyi, kosepela te; mpe soki apengwi, tika ete motema na yo esepela te;
18 nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
noki te Yawe akomona, akosepela te mpe akokitisela yo kanda na Ye.
19 Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
Kosilika te likolo ya bato oyo basalaka mabe, kolula te bato mabe;
20 mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
pamba te lobi ya malamu ekozala te mpo na moto oyo asalaka mabe, mpe mwinda ya bato mabe ekokufa.
21 Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
Mwana na ngai, tosaka Yawe mpe mokonzi, kosanganaka te na batomboki,
22 mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
pamba te bango mibale bakoki kotindela batomboki pasi na pwasa. Bongo, nani ayebi pasi oyo bakoki kotinda?
23 Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Makambo oyo mpe ezali toli ya bato ya bwanya: Kopona bilongi, kati na kosambisa, ezali malamu te.
24 A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
Moto oyo alobaka na moto mabe: « Ozali moto ya sembo, » bato bakolakela ye mabe, mpe bikolo ekotombokela ye.
25 de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
Kasi bato oyo bapamelaka moto mabe bakozala malamu mpe lipamboli ekozala likolo na bango.
26 Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
Eyano ya solo ezali lokola beze ya bibebu.
27 Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
Bongisa libanda ya mosala na yo, bongisa bilanga na yo, bongo na sima, tonga ndako na yo.
28 Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
Kotatola na pamba te mpo na kosala moninga na yo mabe; mpo na nini olingi kosalela bibebu na yo na lokuta?
29 Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
Kolobaka te: « Nakosala ye ndenge asali ngai, nakozongisela ye kolanda makambo oyo ye asali. »
30 Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
Nalekaki pembeni ya elanga ya moto ya goyigoyi, mpe pembeni ya elanga ya vino ya moto oyo azangi mayele;
31 s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
bongo, tala ndenge etondi na banzube, tala ndenge matiti mabe ezipi yango, mpe mir na yango ya mabanga ebukani.
32 Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
Tango natiaki makanisi na ngai kati na makambo oyo namonaki, nazwaki mayele oyo:
33 Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
mwa pongi moke, mwa kopema moke, mwa kokanga maboko moke mpo na kolala,
34 majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
bobola ekoyela yo na pwasa lokola moleki nzela, mpe pasi ekoyela yo lokola moyibi.
