< Példabeszédek 24 >

1 Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
Be not thou envious against evil men, neither desire to be with them.
2 mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
For their heart studieth destruction, and their lips talk of mischief.
3 Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
Through wisdom is a house built; and by understanding it is established:
4 és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
And by knowledge shall the chambers be filled with all precious and pleasant riches.
5 Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
A wise man [is] strong; and a man of knowledge increaseth strength.
6 Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
For by wise counsel thou shalt make thy war: and in multitude of counselors [there is] safety.
7 Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
Wisdom [is] too high for a fool: he openeth not his mouth in the gate.
8 A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
He that deviseth to do evil shall be called a mischievous person.
9 Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
The thought of foolishness [is] sin: and the scorner [is] an abomination to men.
10 Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
[If] thou faintest in the day of adversity, thy strength [is] small.
11 Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
If thou forbearest to deliver [them that are] drawn to death, and [those that are] ready to be slain;
12 Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
If thou sayest, Behold, we knew it not; doth not he that pondereth the heart consider [it]? and he that keepeth thy soul, doth [not] he know [it]? and will [not] he render to [every] man according to his works?
13 Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
My son, eat thou honey, because [it is] good; and the honey-comb, [which is] sweet to thy taste:
14 ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
So [shall] the knowledge of wisdom [be] to thy soul: when thou hast found [it], then there shall be a reward, and thy expectation shall not be cut off.
15 Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
Lay not wait, O wicked [man], against the dwelling of the righteous; destroy not his resting-place:
16 mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
For a just [man] falleth seven times, and riseth again: but the wicked shall fall into mischief.
17 Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
Rejoice not when thy enemy falleth, and let not thy heart be glad when he stumbleth:
18 nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
Lest the LORD see [it], and it displease him, and he turn away his wrath from him.
19 Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
Fret not thyself because of evil [men], neither be thou envious at the wicked;
20 mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
For there shall be no reward to the evil [man]; the candle of the wicked shall be extinguished.
21 Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
My son, fear thou the LORD and the king: [and] meddle not with them that are given to change:
22 mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
For their calamity shall rise suddenly; and who knoweth the ruin of them both?
23 Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
These [things] also [belong] to the wise. [It is] not good to have respect of persons in judgment.
24 A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
He that saith to the wicked, Thou [art] righteous; him shall the people curse, nations shall abhor him:
25 de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
But to them that rebuke [him] shall be delight, and a good blessing shall come upon them.
26 Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
[Every man] shall kiss [his] lips that giveth a right answer.
27 Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
Prepare thy work without, and make it fit for thyself in the field; and afterwards build thy house.
28 Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
Be not a witness against thy neighbor without cause; and deceive [not] with thy lips.
29 Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
Say not, I will do so to him as he hath done to me: I will render to the man according to his work.
30 Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
I went by the field of the slothful, and by the vineyard of the man void of understanding;
31 s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
And lo, it was all grown over with thorns, [and] nettles had covered the face of it, and its stone wall was broken down.
32 Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
Then I saw, [and] considered [it] well: I looked upon [it], [and] received instruction.
33 Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
[Yet] a little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to sleep:
34 majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
So shall thy poverty come [as] one that traveleth; and thy want as an armed man.

< Példabeszédek 24 >